Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 17-es doboz
237 törését elengedte neki, ott hagyja el őt erkölcsi diadalai tetején. Talán, hogy a nemzeti hős csalódatlan, megtöretlen, ép erejében és hitének glóriájában álljon meg az olvasó emlékezetében. Kedves, tanulságos, szellemes, iránya szerint nemes, olvasmánynak vonzó munka Kemechey regénye. Mélyebb lenne a benyomása, ha tartalmának két patakja nem egymás mellett folyna végig, hanem ha szervesen egymásba kapcsolódnék. Egyik adná a másikhoz a motívumokat s egyetemesebb keretet kapna. Egye-, sek, családok, a sokaság csónakjának kell hánykódni azon, a mi egy-egy korban egy nemzet sorsát mozgatja. Málczai nemzeti törekvései csak elméleti beszövések, nem lényege a regénynek. Nekem e törekvések oly nagyjelentőségű dolog, oly méltó célja egy nemzeti nagyságnak, hogy kisebbítésének tetszik, ha nem látom egyesek és sokak sorsának döntő tényezőjévé lenni. Látnom kell, hogy az emberek érte, vele, általa, ellene élnek és halnak, de az eszme ellenállhatatlanul, zsarnok hatalommal üli meg a sziveket és elméket és örök életet él, boldogságot dúlva, üdvöt teremtve. Bizonyos, hogy kényes egy előttünk lefolyt, mindnyájunk emlékezetében még élő életet regénynek földolgozni. De senki sem vár biográfiát a regényben. Mindenki tudja, hogy az élő csak az anyagot adta, a regényt a költő formálta, a ki magának hozzá egy nemesebb célt tűzött. Kedves fantáziával sző regényes viszonyokat, találékonysággal és kitűnő megfigyeléssel szedi a magyar élet vonzó, mulatságos, jellemző vonásait egybe Kemechey. Nem is a tehetségén múlt, úgy látszik, hanem inkább a bátorságán, szerénységén és diskrecióján, hogy célját inkább csak