Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 17-es doboz

nagy is, mint hazája szabadságáért mind halálig lelkesedni tudó ifjú.

Petőfi és Rikl rokonszenveztek egymással s Rikl különösen nagy tisztelője volt a fiatal költőnek, akit ez estén is mint a szabadságharc dalos pacsirtáját ünepeltek, Kiss Sándor szóba hozván azt a szeretetteljes viszonyt, amely Bem és a fiatal Petőfi között fentállott.

Petőfinek a szobában elhelyezett kardok közül nagyon megtetszett Rikl József kardja, amely amolyan könnyebb fajta vadásztiszti kard volt. Rikl József, hogy a költő iránti szeretetének s tiszteletének kifejezést adjon felajánlotta kardját Petőfinek.

Petőfi örömmel fogadta az ajánlatot, de kijelentette, hogy csak úgy fogadja el a kardot: cserébe. A két ifjú tényleg úgy távozott el a vacsorától kicserélt karddal.

A Petőfi széles, de szélességéhez képest nem túlságosan nehéz, erősen görbe kardja így maradt Rikl József tulajdonában.

A szabadságharc leveretése után a nagy nemzeti küzdelemre emlékeztető tárgyakat, különösképpen a fegyvereket be kellett szolgáltatni. Rikl József elásatta a drága ereklyét s amikor boldogabb idők beköszöntésével előkerült a kard a föld mélyéből, pléh-hiivelye elpusztult, megemésztette a .rozsda. Hanem a kard vasmarkolata s művészi ékítésekkel díszített pengéje ellent állott az idők romboló erejének.

A kardot az elhunyt Rikl József fia, Rikl Géza nagykereskedő és földbirtokos örökölte, aki is most Szávay Gyula kiváló költőnk rendelkezésére bocsájtotta azt, hogy bemutathassa a Petőfi-Társaság e hó 13-iki ülésén. Ssathmáry Zoltán- -‘SP- —