Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 17-es doboz
227 a copfot, mint a fejet. A mit Bem a saját adjutánsán nem vett észre, azt tüstént észrevette a jövevény tiszten az éles szemű Mészáros és szinte csodálatos, hogy még is Bem verte meg mindig az ellenséget, Mészárost pedig mindig az ellenség. Most is kicsinylő gunynyal vegyest keményen megdorgálta Petőfit a nyakravalótlanság miatt s mikor az fölháborodva nem jelent meg újólag, nyakravalósan előtte, megrendelte, hogy vagy tartsa meg a katonai rendet, vagy mondjon le. Petőfi azonnal lemondott és éles levelet irt a miniszternek, kiben volt elég humor, hogy a levelet szó szerint kiadta a Közlönyben, hadd lássa a világ, milyen leveleket kap a hadügyminiszter. Petőfi még a Nyakravaló cimü nagyon goromba versével is boszut állt Mészároson, mely vers a Március tizenötödikében jelent meg. Mészáros ezen „jót kacagott“, de nem tett lépéseket ellene. A költő azonnal Erdélybe sietett, hogy köz- 'vitézként jelentkezzék Bemnél. Bem seregét Med- gyesen érte utol, de minthogy megbetegedett, Kolozsvárra küldték gyógyulni s mikor föl- gyógyultan jelentkezett Bemnél, az rangját azonnal visszaadta, ismét segédtisztévé tette és neki ajándékozta a saját arabs paripáját. Bem segédtisztjeként volt jelen Szeben bevételénél és rósztvett Bem előnyomulásában Szászsebes felé. E harcokban is vitézül viselkedett és április 12-én Bem sajátkezüleg tűzte mellére a harmadosztályú vitózségi érdemrendet ; mert jobbja még föl volt kötve, ezt mondta: „Bal kézzel tűzöm föl, szivem felőli kezemmel.“ „Oly megilletődéssel — irja Petőfi — melytől, ha eszembe jut, most is reszket a lelkem, ezt feleltem: „Tábornokom, többel tartozom önnek, mint atyámnak ; atyám csak életet adott nekem, ön pedig becsületet.“ 15*
