Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 17-es doboz

Emlékezzünk dr. Kovács Pálról.

— Születésének századik évfordulója alkalmából. —

Az 1886. év augusztus havában egy öreg ur, a Magyar Tudományos Akadémiának és a Kisfaludy-Társaságnak legrégibb tagja s az Auróra körnek utolsó képviselője Győrött örök álomra hunyta le szemeit; ezt az öreg urat 51 évig, 1835. óta, ismerte Győrött úgyszólván minden ember, az országban pedig vagy hatvan évig úgyszólván minden litteratus, neves ember. ’ - • - %

Dr. Kovács Pál volt ez az öreg ur, akit a ma élő nemzedékből azok, akik ismerték, a »veterán írónak« ismerték, mert veterán volt nemcsak korára nézve, de veterán volt a szó szoros és nemes értelmében, aki élete végső pillanatáig híven őrzött tradíciók mellett tartott ki, puritán tisztasággal hirdetve Írásaiban azt az éltető levegőt, amelyből az ő irói vénája fakadt. Ö ott állott egy nemzet irodalmi újjászületésénél, a meghatott ifjú fején az öreg Kazinczy áldó keze pihent egy pillanatra s ő a magyar litteratura, akkor még kicsiny, de erőtől duzzadó csapatával val indult az alig tört ösvényen s ez utón haladt hatvan évig. Nőtt a kor, uj eszmék születtek, uj irányok, uj utak nyíltak, óriások keltek, ő ott haladt velők, mellettök a megszeretett csapáson végig. Orvosi diplomát szerzett, megjárta a külföldet, azután visszatért Magyarországba s 1835- ben megtelepedett Győrött s itt élt köztünk haláláig.

Dr. Kovács Pál, mint iró állandó összeköttetésben élt az akkori irói nemzedékkel, dolgozott állandóan a főváros irodalmi lapjaiba, végre i 1847-ben maga indított lapot Győrött a »Ha-' zánk«-ot, amelynek munkatársai közt Petőfi Sándor és Arany János neveivel találkozunk. Mint győri polgár és orvos a közélet minden terén rendkívüli agilitást fejtett ki, részt vett minden derék munkában, alapított, dolgozott, irt, gyógyított, amint azt nemes szivének sugallata és kötelességérzete kívánta. Az ő ösztönzésére alakult meg Győrött 1838-ban a magyar olvasó társaság, a mai kaszinó, amelynek akkor nő tagjai is voltak »főkép azért, hogy a pipázás, kártyázás kiküszöböltetvén, az összejövetelek nemes, finomító időtöltésre szolgálja-^ nak«. 1842-ben a győri dalkörből a ma is virágzó győri Ének és zeneegyletet alakította s volt öt éven át ügybuzgó elnöke; 1870- ben az Ismeretterjesztőkört; az ő buzdítására alakult a Kisfalud y-szoborbizottság, a mely Kisfaludy Károly győri lakóházát emléktáblával jelölte meg s végül a sétatéri Kisfaludy szobrot állította.