Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 17-es doboz
221 Csaknem egy hónapig időzött Debrecenben, távol feleségétől, az irodalmi világtól és — a csatatértől. Szorgalmasan oktatta rekru- tákból álló századját, a mihez, mint a G-ollner- ezred volt katonája, értett ugyan, de mit hamarosan szivéből megunt. „Egészségem tökéletesen jó, irja Orlaynak november 3-ról, de mennyi a dolgom ? arról csak annak lehet fogalma, a ki tudja, mit tesz az, kétszáz parasztból kétszáz katonát csinálni.“ Néhány hazafias vers (Tiszteljétek a közkatonákat,. 1848. stb.) néhány feleségéért való epekedő„ gyönyörű dal (Szeretlek, kedvesem) jelzik pihenő óráinak lelki foglalkozását. November 17-ére a 28-ik zászlóaljat Becskerekre rendelték ; Petőfi is századával akart indulni, de akkor feleségétől levelet kapott, melyben keservesen panaszkodik, hogy már nem szereti, mert a szüléshez oly közel elhagyja . . . Petőfi e levélnek nem tudott ellentállani, a honvédelmi bizottmánytól január közepéig szabadságot kért és az engedelmet meg nem várva, elutazott Erdődre. Távozását a honvédelmi bizottmánynak is megírta, abban a hitben, hogy ezzel eleget tett kötelességének. Megdöbbenve értesült aztán Orlaytól, hogy bevádolták mint szökevényt s meg akarják fosztani tiszti rangjától. Szenvedélyesen kiált föl: „Ha ezért engem kitörülnek a kapitányok sorából, fogadom, hogy ón meg őket kitörlöm moraliter az élők sorából.“ A dolognak azonban ezúttal nem lett folytatása, mert Orlay fáradozására, valószinüleg befolyásos ismerősök közbenjárására, a szabadságot megkapta. Sajnos, ennek ellenére, később mégis fölhasználták ellene fegyverül. A költő november 31-ig időzött Erdődön (itt irta Itt van az ősz, itt van újra, Elpusztuló kert ott a vár alatt cimii költeményeit), a mikor családja az oláhok zendülése folytán feleségé
