Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 15-ös doboz

Úgy keltek egybe, ha jól emlékszem Aszódon, mint szegény legény, kinek becsületes mesterségénél egyebe sincs, s mint szegény leány, kinek becsülete és munkás két keze van. De már 1823. jan. 1-én nem voltak minden nélkül. Akkor árendás volt Pet- rovits Szabadszálláson, Kiskörösön és Félegyházán.

Milyen olcsó volt akkor a világ s a becsületes szorgalom mily vagyoni előnyben részesülhetett, álljon itt tájékozásul az alábbi szerződés, melyet Petro vits 1824. okt. 14. Félegyháza városával kötött. E szerződés igy szól:

„Mi Félegyháza városa Ordinarius bírája és tanácsa adjuk emlékezetül akiknek illik, hogy az 1824. évi okt. 14-én itt helyben tartott közbenefieiumok liczitációja alkalmatosságával városunk mészárszékbeli jövedelmeit 1824—25—26—27 három egymásután következendő esztendőkre szabadszállási lakos, azonban most kiskőrösi székárendás Petrovits Istvánnak 550 váltó forintokért árendába kiadtuk sat.“

Tehát 550 forintért bérelte a mészárszék jogot a vele járó ferenczszállási csárdával és tán 40 hold földdel együtt, hol ° vágó marhák legeltek. Már 1822-ben is árendátta Petrovits Félegyházán a „Hattyú“ korcsmát Grőizvein János és az ő kebel barátja "Wagner József társaságában, miből következik, hogy akkor még kezdő ember lévén, egymaga nem mert neki vágni a haszonbérletnek.

Sándor születésekor Kiskőrösön laktak Petro- vitsék és sok vita után eldöntetett immár, hogy Sándor is Kis-Körösön született, habár ő magát kiskunságinak s jelesen egy versében félegyházi születésűnek vallja is.

„Ez a város születésem helye“ — írja 1848-ban Félegyházán.

Másféléves volt Sándor, mikor szülei Félegyházára költöztek, hol apja kortársai szerint, igen jó vagyoni helyzetben éltek e városban, mely akkor még szinte csendes kis városka volt. Csak a névnap és disznótor szakitá félbe olykor-olykor a csendet.

A „divat“ szót sem igen használták még akkor a közönséges emberek, hanem csak a „fölkapi“ szót. Fölkapi nóta volt akkor Félegyházán és az alföldön a „Cserebogár, sárga cserebogár,

Nem kérdem én tőled : mikor lesz nyár“ ? Úgy is hő nyár emészti keblemet,

Mióta rózsám birja szivemet.“

Es mikor Petrovits István, Gröizvin Janos, Wagner József, Habel József és Martinyi Fe- rencz egy kompániáiban összeültek névnapozni vagy disznótorozni, dalolták a fölkapi nótát is. így vésődött a 4—6 éves g vermek szivébe az a dal is, mely fónebbi versében a refraint képezi.