Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 15-ös doboz

nyomult Dévs felé, hogy az Aradról jövő Beke őrnagygyal egyesüljön, s a Temesvárból Szebenbe érkező ember és lőszerbeli segítséget elfogják, a mi ezóta megtörtént. A lefoglalt szász-szebeni posta leveleiből, miket Kemény már megküldött tábornokunknak, kitűnik, hogy a szebeni lbkósok és a császári katonák igen roszvul vaunak. — A császáriaknak sem pénzök, sem kenyerük, sem lőszerük s a lakosság kétségbeesett félelmek közt.

Útban van hozzánk Háromszékből 8000 és CsikszékbSl 8000 székely, de ezeket be sem várva, mihelyt Beke őrnagy megérkezik, azonnal meg-o- hanjuk Szebent s Bemtől az utolsó honvédig reméljük, hisszük, hogy urai leszünk Szebennek, a mivel annyi van mondva, hogy Erdélyben tönkre téve a reactió utolsó iziglen. Akkor aztán megyünk , vezérestül, seregestül a Tisza partjaira, hogy a rónák hazájának is megmutassuk diadalmas zászlóinkat. mi megyünk bérezi folyamok gyanánt, mint hajdan a Bethlenek, Rákóczyak, Tököliek s hullámainkon visszük a szabadság bárkáját.

II.

D ebre ezen, febr. 15. 1849. A magyar hadtörténet nem legszerencsésebb, de legdicsőbb napjai után irom e sorokat. Az erdélyi táborból érkezem; a kiállott óriási fáradalmak után jól esnék egy kicsit melegednem és pihennem családi, tűzhelyemnél, de kiszakitok drága perczemből néhányat, hogy tudassam a hazával, ha csak röviden is az erdélyi utolsó eseményeket, melyek a gyávákat talán csüggeszteni (a mi különben semmi veszteség), de a bátrakat még inkább lelkesíteni fogják, mert a valódi férfira nézve nem lehet lelkesitőbb példa, mint a balsorsban is meg nem tőrt, sőt meg nem hajlott emberek működése.

(Vége kőv.)