Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 15-ös doboz

Alisp. Folytassa utazásának előadását Ye- lenczéből elindulva?

— Yelenczéből 48 óra alatt Bécsbe érkeztünk. Én ki sem igen néztem az ablakon s azért nem tudom megmondani, hogy hegyen vagy völgyön megy-é a vasút, csak azt tudom, hogy háromszor vagy négyszer a föld alatt mentünk keresztül. Délelőtt mintegy 10 óra tájt érkeztünk Bécsbe s ott közel a vasúthoz beszállítottak egy korcsomába. Itt már bécsi város szolgákat adtak mellénk s öt nap alatt a mig ott voltunk nem igen jártunk széjjel. Öt nap múlva valamennyinktől elvéve írásunkat valamit írtak alá s mind a 175-ünknek (mert eny- nyien voltunk) a rendőrség kapitánya 10—10 forintot adott papirosban és azzal minden további kiséret nélkül eleresztettek hazánkba. Egy nap délután 6 órakor Pestre érve , legelőbb is egy a vasúthoz közellevő kis boltban ! egy zsidótól vettem ezt a ruhát a mi rajtam ; van, s mire a többi kocsik is megérkeztek vásárlásomat bevégezve, újra vasútra ültem és Kolozsvárig meg sem álltam. Ide egy reggel megérkezve itt a piaczon betértem egy kis boltba, a hol ételt árulnak. Kevéssel utána belépett egy ember és leült mellém. Én a mint megnéztem, igy szóltam hozzá: Ugy-e maga szová- thi? —Igen. —Alsó-szováthi ?— Igen. — Ugy-e Fodor Imrének hívják ? Igen. — Ugy-e csizmadia ? — Az. — Hát kinek csinált utoljára csizmát 1849-ben, mikor a katonákat besorozták, megösmerné-é azt az embert? — Meg, ha meglátná.— Nézzen széjjel ebben a szobában. (Több ember volt ott a kik ettek.)’— Nem látom. — Nézzen széjjel jobban. — Akkor féloldalt rám nézett s csak kiesett a köny a szeméből s igy szólt: te vagy a Dani? Hát hol jársz? Én röviden elbeszéltem járásomat. Arra ő azt mondta, hogy 8 szekérrel van ben, elmegy valami talpot venni s ha visszajő, menjünk együtt haza. O eltávozott, de én nem győzve várni útnak indultam gyalog s azon este Szamosfalváig mentem.

Itt a tárgyalás délelőttre megszakittatott.

V