Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 15-ös doboz
Zsuzsika sohase látta többé Petőfit ezután és 1848-ban férjhez ment Bolla István református káplánhoz. Petőfi hire és népszerűségének napja ekkor már delelőpontoiv állott. Ez év őszén Kappel bankár leányát a színház egy páholyában látta meg. Kappel Emíliát látni és beleszeretni pillanat műve volt. Egy alkalommal baráti körben szó esett Kappel Emíliáról. „Nem is tudod“,-mondja barátjának Petőfi, „hogy az a leány lutherana“. „Annál könyebben nőül veheted, nem lesz vegyes házasság," feleló a jóbarát. „Ha van bátorságod menj és kérd meg.“ „Azt hiszed nem merném megkérni?“ „Persze, hogy azt hiszem“-viszonzá a pajtás. „Nos hát“, szól Petőfi „most azonnal megj^ek és megkérem.“ Ezzel egyenest Kappel bankárhoz sietett és igy szólt hozzá.: „Nevem Petőfi Sándor, mesterségemre nézve költő vagyok; mindent ott szoktam kezdeni, ahol más ember végzi, van szerencsém Emilia kisasszony kezét megkérni.“ Mire Kappel papa igy szólt: „Ismerem önt és becsülöm. Leányom kezének odaajándékozá- sához azonban annak is van szava, ha tehát lányom bele egyezik, nekem nincsen semmi ellenvetésem, jöjjön majd bemutatom.“ És Petőfi ment. Kappel Emilia nyájasan fogadta és beszélgetett vele — az irodalomról. Azután .... Petőfi gyorsan távozott, kiábrándult. Kappel Emilia pedig férjhez ment gróf Lónyay Menyhérthez. Ugyanez óv végén megismerkedik Vachott Sándorné nővérével Csapó Etelkóvel, egy szőke hajú, nagy kékszemü, gyermekies mosolya, üde és viruló arcú leánykával. Petőfi már-már arra gondolt, hogy nőül ; veszi és nyilatkozni akart Vachott Sándornénak. ■ Épen útban volt hozzá. — 1845 január 7-ike i’ ‘volt. , Csapó Etelka idegbajos és úgy mondják • holdkóros volt.
