Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 15-ös doboz
Nyakrafőre siettem a fővárosba .... reszketve, lélegzet nélkül értem haza .... Átaláuos volt a lelkesedés, de még semmi nem történt .... Nagyot lélekzettem, mint a búvár, midőn a viz alól fölmerül. A forradalom lángja becsapott Németországba, egyre tovább harapózott; végre Bécset is felgyújtotta, Bécset! .... és mi folyvást lelkesedtünk ugyan, de nem moz- 'dultuuk. Az országgyűlés igen szépeket beszélt, de a beszéd bármiilyen szép, csak beszéd és nem tett. Pesten március 14 én az ellenzéki kör gyűlést tartott, mely ősi szokás szerint eredménytelenül oszlott szét. E gyűlésben inditványoztatott, hogy a tizenkét pont petitióképen fölnyujtassék a királynak, még pedig rögtön, de az akkor virágzott táblabirói szellem Pontiustól Pilátushoz akarta vinni a dolgot, úgy, hogy valamikor a huszadik században lett volna vége. Egyébiránt jó, hogy igy történt. . . micsoda nyomorúság, kérni akarni, midőn az idő arra int, hogy követelni kell, nem papirossal lépni a trón elé, hanem karddal ! . . . . A fejedelmek úgysem adnak soha semmit, azoktoj, a mit akarunk, el kell venni. Én nem voltam jelen az ellenzéki kör gyűlésén. Akkor este Jókai mondta el eiedményét vagyis eredménytelenségét nagy keserűséggel és teljes levertséggel. Hallatára magam is elkeseredtem, de el nem csüggedtem. Az éj nagy részét ébren töltöttem feleségemmel együtt, bátor lelkesítő imádott kis feleségemmel, ki mindig buzdítólag áll gondolataim, terveim előtt, mint a hadsereg előtt a magasra emelt zászló. Azon tanácskoztunk, mit kell tenni ? mert az határozottan állt előttünk, hogy teuni kell és min- gyárt holnap .... hát ha holnapután már késő lesz! Logicailag a forradalom legelső lépése és egyszersmind főkötelessége szabaddá tenni a sajtót .... azt fogjuk teuni! a többit az istenre bízom és azokra, kik rendelve vannak, hogy a kezdetteket folytassák; én csak arra vagyok hivatva, hogy az első lökést tegyem. Holnap ki kell vínunk a sajtószabadságot! és ha lelövöldeznek? isten neki; ki várhat ennél szebb halált? E gondolatokkal aludtam el. Korán reggel az ifjak kávéházába siettem. Az utón Vasvári Pállal találkoztam, mondottam neki, hogy menjen Jókaihoz s ott várjanak meg együtt engemet. A kávéházban még csak
