Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 15-ös doboz

Petőfi él! *c [-/i £ . A "Kolozsvárt megjelenő „Magyar Poleur“ junius 11-iki számában olvassuk az alább következő, való­ban megdöbbentő tudósítást. Közöljük azt most egye­lőre minden megjegyzés nélkül, csupán azon óhajnak adván kifejezést, vajha az erdélyi hatóságok a rendel­kezésökre álló tanúktól minél részletesebb S alaposabb vallomásokat vennének föl, hogy kormányunk biztos adatokra támaszkodva tehesse meg a kellő lépéseket e mindnyájunk lelkét oly aggódó szorongással eltöltő ügyben. A „M. P.“ tudósítása a következő: E lapok junius 3-iki reggeli kiadásában ama kérdéshez: vajon vittek-e el a muszkák 1848—49-ben magyar foglyokat ? mi is közöltünk egy adalékot, meg­jegyezvén, hogy a hivatalos utantudakozódás érdeké­ben illetékes helyen a kellő lépéseket megtettük. Most azon helyzetben vagyunk, hogy a megejtett hivatalos utántudakozódás biztosabb adatai alapján szellőztet­hetjük a kérdést. Monosses Dániel — kiről akkor emlékeztünk — kihallgattatott. Kihalgatása rendén előadta, hogy 1849. május 24-én Kolozsvárott besoroztatott a 67-ik hon­védzászlóaljba, melynek akkor parancsnoka Tolnai Gá­bor őrnagy volt. Kolozsvárról Csíkszeredába vitetett, ahol egy csatában jobblába combján kapott seb követ­keztében kilenc hétig feküdt. Itt mintegy kétszáz más beteggel együtt a muszkák kezébe esvén, előbb Bukarestbe szállították, majd Pétervárra s onnan az ólombányákba vitték, hol 5 évig mini munkás tartatott. Öt év letel­tével 1854-ben besoroztatott a 8-ik gyalogezredbe, s a törökök elleni hadjáratba vitetett. A háborúban kél sebet kapott, egyet homlokán , egyet lábán. Mint sebesült Rovác, Blangoic, Vodié stb. helységekben feküdt. Az oroszok folyó 1877. jan. 24 én bocsátották szabadon többekkel együtt; 385 frt és útlevéllel el­látva. Még az nap hajóra szállva, a jeges tengeren Eszak-Amerikába, onnan három hónap múlva Ve­lencébe szállították, honnan vasúton Becsbe vitették. ■Becsből Kolozsvárra s innen május 10-dikén Szovátra érkezett. Elbeszélése szerint Magyarországból és Erdélyből Pétervártt mintegy 2775-en voltak muszka fogságban vegyesen magyarok, szászok, oláhok, zsidók, honnan többféle leltek szétszórva. Ö 482-ed magával volt egy helyen. És itt átadjuk a szót magának az el beszélőnek: „Onnan elindultunkkor — úgy mond — még a követ­kezők maradtak ott: egy Petőfi nevű, kivel többször

Next

/
Thumbnails
Contents