Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 15-ös doboz
0P? Petőfi utolsó levelét, melyet két nappal a " végzetteljes segesvári ütközet előtt irt nejéhez Marosvásárhelyről, közli a „Neue fr. Presse“ egyik száma. E levél állítólag még sehol sem volt közölve, s igy érdekesnek tartjuk azt a nevezett lap után közölni: „Marosvásárhely, 1849. julius 29. Édes kedves Juliskám ! Hatnapi szakadatlan ut után e perczben értem ismét ide. Fáradt vagyok, kezeim remegnek s a tollat is alig bírom tartani. Megkaptad-e előbbi két levelemet ? Az egyiket innen, a másikat pedig Kézdi-Vásárhely- röl írtam. Röviden leirom neked utazásomat. Kézdivásárhelyen azt hallottuk, hogy Bem egy huszárszázaddal Moldvába indult. Mi utána mentünk Udvarhelyen, Csíkszeredán, kézdivásárhelyen és Brecken át, a hol meg is találtam az öregemet. Azonban már Moldvából visszatért volt, hova izgató proklamácziókat vitt magával, és ráadásul négyezer oroszból álló csapatot nehány emberével amúgy isten igazában megvert. Brecken értesülüuk, hogy a mieink Szász Régen- ben vesztettek s páni félelemmel eredtek futásnak. A minek hallattára Bem, hogy a veszteséget visz- szatorolja, Kézdi-Vásárhely, Sepsi-Sz.-György és Udvarhelyen keresztül Szász-Régenbe rohant; én természetesen mindenütt vele voltam. Lélekszakadva futottunk oda, anélkül hogy pihenést tartottunk volna. Az ut iszonyú volt. S mi két napig fogunk itt időzni, mig táborunkat kissé rendbe hozzák. Hogy ezután mit fogunk mivelni, azt csak az öregem tudja. Előbbi levelemben megírtam, hogy Csik-Szer- da és Kézdi Vásárhely vidéke gyönyörű, de Sepsi- Sz.-György fekvése szebb, nekem legalább a város igen tetszik. Mindezt majd tüzetesebben megszemléljük, ha együttesen, mint a fészket kereső fecskepár utazzuk be Háromszéket.