Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 14-es doboz
2733 2734 /fPt, Athenaeum. I Vf. Ví tfkel; ilyen a szathmári. A latin szöveg szigorú frazírozása (az u. n. recitáló, beszélő ének) és az egészen egyöntetű hangvétel és egyidejű lélekzés, mi által a kar egysége hatalmasan nyer, végül az instrumentációnak a mennyire • csak lehet mellőzése: ezek a főelvek, melyek a palestrinai stíl praktikus érvényesítésénél szemmel tartandók. A regensburgi hat napi zeneünnepélynek egy magva szerényen kikelt mi- nálunk is: Szautner budai karnagy az uj iskola egyik tehetségesb zeneirójának, Greithnek miséjét, a szigorú irály szabályainak szoros megtartásával, jövő vasárnap a várbeli főtemplomban elő fogja adatni. Dilettánsokra lévén utalva, kik a hosszas tanulásért a próbák elhanyagolásával szoktak boszut állani: kiváncsiak lehetünk az eredményre. Mindenesetre ritka buzgalom- és kitartásra mutat e körülményeink közt bátor vállalkozás, és melegen óhajtjuk, hogy gazdag egyházunk nyújtson e derék és erélyes karnagynak oly eszközöket, a minők nélkül tökélyest nyújtani nem lehet. A dilettánsok jó akaratára bízni a szent művészetet, annyi, mint homokra bazilikát építeni; dijazott és e célra iskolázott énekesek kellenek ide, s meglesz ha zánkban is, a mi ediggelé még nem volt: szent hivatásának megfelelő egyházi zene. WAgi Aubel. Francia könyv a magyar pogányKORRÓL.* ’ Sayous Ede — egyike azon kevés francia tudósoknak, kik hazánk viszonyai iránt élénkebb érdeklődést tanúsítanak — csak nemrég nyomatta ki Magyarország 1790—1815 közti történetéről szóló munkáját. Akkor azt hittük, a francia tudós hazánk történetéből e korszakot, — melyben francia eszmék és fegyverek * Les origines et 1‘épogue praienne de Vhis- toire des hongrois, par Edouard Sayous, profes- seur d'histoire au lycée Charlemagne, memhre de la Société Kisfaludy de Pesth. Paris, Ernest Leroux editeur etc. tolongtak a magyar határon — magában dolgozta ki, mint olyat, mel/közönségét legközelebbről érdekelheti. A csalódás, melyre legújabb munkája e részben ébresztett, igen örvendetes. Sayous ur az egész magyar történetet Írja, melynek első fejezeteit hozza a 128 lapra terjedő kis könyv, melynek cimét följegyeztük. Nem akarunk a munka részletes bírálatába bocsátkozni, csak örömünknek adni rövid kifejezést a francia világkönyvpiac legújabb terméke felett.Sayous ur nem úgy fogott könyve Írásába, mint műkedvelő, hanem mint tudós. Becsvágya nem elégszik meg a forma szépségével, hanem a tartalom alaposságára is tart. Mint a magyar nyelv ismerője, nem elégszik meg nagyobb magyar történelmi munkák kivonatolásával, hanem forrástanulmányokat tesz. Ismeri és idézi bíborban született Konstantinnal a többi bizánci irót, Klaprothot, Thierry Amadét, Müllert, Safarikot, Palackyt, a Névtelent, Thuróczyt, Bonfint, Prayt, End- lichert épp úgy, mint nyelv- és történet- tudományunk újabb és legújabb munkásait. De nemcsak; ismeri és idézi költőinket is. A honfoglalás rajzánál nem feledkezik meg Vörösmarty Zalán-járói, Debreczeny Márton Kióvi csatá-járói, a puszta leírásánál, melyet honszerző eleink berajzottak, Petőfiről. Könyve ezek folytán épp oly élvezetes, mint tanulságos olvasmány. Ránk nézve mindenesetre ismert dolgokat beszél; de olyanokat, melyekről a francia közönségnek eddig jóformán sejtelme sem volt. Adatai jórészt megbízhatók, következtetései nem ritkán meglepnek eredetiségökkel. A könyv öt fejezetre oszlik. Az első a magyar nemzet eredetéről szól történelmi szempontból; a második a magyar nemzet eredetéről faj és nyelv tekintetében ; a harmadik a magyar földről Árpád hódítása előtt és alatt; a negyedik a magyarok kalandos hadjáratairól; ötödik a vallásos és politikai alkotmányról. A munka előszava, melyet P. Szath- máry Károly ur mutatott be, következőleg hangzik: E könyv feladata elmondani, mike’nt jött
