Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 14-es doboz

Teleki felkerestette őt s én beszéltem vele. Az az, bogy én csak hallgattam, bogy mit beszél. Egy kedves barátom, a megye főorvosa kérdezé az árvát testi betegsége felől. Az mondta a leány, hogy itt fáj nagyon a baloldalon valami.

Azt talán a czigány leánynál is szívnek liiják. — Panaszolta, mikor Teleki Sándor kérdezte, hogy éli világát ? hogy sok rósz időt megért, kivált a mig a nagyságos ur nem volt a hazában: de most már jobb idő jár; mióta haza jött: ő jó úr, nem hagyja elveszni a régi cselédjét ; segíti, ha nagy az Ínség.

Nem régen is, szegény Anikó más kóbor atyafiak miatt a csendbiztos elé került megtudta ezt Teleki, csak e szót mondá a csendbiztosnak: »Petőfié volt« s rögtön szabadon bocsáták Anikót. Egy sugara ennek a csillagnak, olyan varázszsal bir e földön, hogy rabokat kiszabadit ! ^

Én is adtam szegény Anikónak bárom forintot s írtam róla egy verset, biz az csak bankópénz volt, nem fényes huszas ; s csak az én versem, nem Petőfié; — de hát az ember olyan pénzel törleszti a maga és barátjai tartozásait, a milyen van,

Mikor Petőfiről kérdezték, hogy emlékszik-e még rá ? sietett ki a gyertyavilágról a sötétbe. Azt mondják sokszor elkóborol »oda« Segesvárhoz, a hol bir szerint a költő nyugszik.