Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 14-es doboz
A költői muzeum sok levelét tartogatja a költőnek, miket Teleki Sándorhoz irt Pestről, s aztán Ber- nát Gazsihoz Költőről, (miket az agg humorista végrendeletében Telekinek hagyományozott) s e levelek némelyike édes világot vet a költő akkori élményeire, miket egyes részletekkel én is ki tudok egészíteni: emlékszem a levelek keletkeztének okára s mihelyt Teleki Sándor barátom azon szeretetreméltó Ígéretét beváltja, hogy a Petőfi-adatokat saját jegyzéseivel megvilágítva, megküldi nekem, igen érdekes járulékot fogok a Petőfi élet Íróknak nyújthatni azokban. Már pedig, hogy Teleki Sándor mennyire teljesíteni szokta azt, a mit barátainak megígér, azt egy inter- mezzóval bebizonyítom. A Petofi-szobában áll egy kályha, melynek a tetőzetén meglepett a genialis composite. A majolica-mü alján a phönix lángot gyűjt szárnyaival s a tetején jegesmedve mászik elő a barlangból kifűtve. A nekem nagyon megtetszett müvet lerajzoltam albumomba; Teleki Sándor rajta kapott: »soh se vesződjél vele, monda: elküldöm én neked azt a tetőzetet.« Azt hittem, hogy tréfál; hisz a vendége kedvéért csak nem szedi szét az ember a kályháját, ha még olyan szívesen látja is. Dehogy nem szedi szét! — Mire hazaértem, már itt volt a majolica pfirkánymü.— Itt lesznek a Petöfi-adutok is! Addig is, mig a leggenialisabb toll után közölhetném a Petőfire vonatkozó legérdekesebb epizódokat — csupán emlékül feljegyzem azoknak vázlatait. Legelső idejövelével megragadta Petőfit a baráti rokonszenv, a gyönyörű táj és a politikai izgalmas élet; a hogy ezt minden levele tanúsítja. »Ez a három hét, a mit itt tö 11ötteni, testvérek között is megér három meny- országot.« azt irta hozzám egy levelében Nagy Bányáról. — Egy más barátjához Nagy-Bányára irt levelében azt mondja: »minthogy megirt am, hogy ott legyek eltemetve, a hol születtem, az alföldi rónán, ha úgy találnék elhalni, hogy oda nemvihetnének, hozzatok akkor ide: itt temessetek el.« A politikai mozgalmak közepett egy küzdelmes vármegye-gyűlés előtt a szathmári casinóban Teleki Sándor kórtéré mondott Petőfi egy toasztot, mely leir- hatlan lelkesedésre ragadt mindenkit. Később egy hírre kapott költeménye vált e toasztból. Egy más költeményt is hagyott itt, a minek a tárgya egy szegény czigány legény népballadai története. A czigány kocsis volt egy falusi uzsorásnál, kit ( egyszer valamelyik adósa, a kit exequálni készült, agyon ! akart lőni. A hű cseléd odavetette magát gazdája elé s a lövést saját mellével fogta fel. Nem halt bele, kigyó-
