Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 14-es doboz

példányt. Az ünnepelt aggastyán akkor bizonyára a vi­lág minden tájáról kapott leveleket és ajándékokat, igy hát nem is gondoltam arra, bogy választ kapok leve­lemre. Annál inkább meglepett tebát, midőn márczius 21-ről megérkezett Gráczból levele, melyben a többi közt ezt irja: »Ön nem küldhetett volna nekem kedvesebb ün­nepi ajándékot, mint Petőfi költeményeit az ön utolsó fordításában s hízelgőbb nyilatkozatot sem nyerhettem, mint azt, hogy a nagy költő az én dalaimat is méltatta név í figyelemre.« Erre megküldtem neki Jókai Mór »Arany emberét« is, -— hanem ugyan megjártam vele! Mindjárt posta fordultával azt irá nekem, hogy nagyon köszöni a neki szánt meglepetést; hanem a mi Jókai müveiből valahol németül megjelent, az már rég megvan mind az ő nagy könyvtárában Thurn-am-Harti várában, s gyakran szokott gyönyörködni a mester müveinek szép­ségében. Gróf Auersperg Antal Sándor egyetlen fia és örö­köse volt nagy vagyonú atyjának s unokatestvére hg. Auersperg Károly miniszterelnöknek. Becsben tanult sitt lett testilelki barátja Lenaunak. 1830-banjelent meg Cottánál egy költeményfüzér valami Anastasius Grüntől »Blätter der Liebe« czirn alatt. A jelentékte­len szerelmi levélkék lehullottak, elhervadtak nyomta lan. »Der letzte Ritter« czimü 1830-ban megjelent ro- mánczgyüjteménye is csak később tűnt fel, akkor, midőn ugyanazon álnév alatt megjelent (Hoffmann és Campe- nál, 1831-ben) a »Spaziergänge eines Wiener Poeten«, egyszerre a hir szárnyaira emelve az Anastasius Grün nevet. Mint egy villanyütés czikázott keresztül egész Németországon a költeményekből kilövelő szabadság­érzet s maga Metternich személyesen olvasta föl azokat szalonjában. Ugyanazon évben jelentek meg Cottánál egy bizonyos Lenau költeményei. Senki se tudta, ki rej­lik e két álnév alatt. De a bécsi politzia — állítólag a szinte költő b. Braun v. Braunthal denuncziácziójára — kiszaglázta a titkot s magas színe elé idézte Nimbsch von Strehlenau és gr. Auersperg Antal urakat s rájok rivalt, hogy mertek ilyesmit külföldön ki­nyomatni , mikor az Ausztria törvényeibe ütközik ? Lenau határozottan visszautasitá ez állítást, mondván, hogy neki Ausztria törvényeihez semmi köze, mert ő magyar. E kifogás alapján m g is szabadult, de az osz­trák főurat bizony elitélték 50 arany bírságra s mind a két költő gyűjteménye betiltatott. Ami különben csak arra szolgált, hogy annál nagyobb keletök legyen. Csak­hamar még egy hazánkfia, Beck Károly csatlakozott liozzájok. »Nächten«, »Fahrende Poeten« és »Jankó, der ungarische Rosshirt«, czimü költeményeivel s ezóta a német irodalomban egy külön csoport alakult, Aus z- t r i a lyrikusainak köre , melyhez később mások is csatlakoztak. Irodalmi tevékenységét már tegnap méltattuk; itt csak azon mozzanatokat akartuk felsorolni, melyek az osztrák költő és a magyar szellem között érintkezési pontokat képeztek. Ezekből is láthatjuk, hogy midőn most az elhunyt költő ravatalánál megjelen a kegyelet, nem csekély joga van osztozni abban a magyarnak is.

Next

/
Thumbnails
Contents