Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 13-as doboz

embernek a kezében van., kit t meggyalázni akartak.

— Rajta hát' urairhn----folytatta Riekl —•

v

árom a hőstetteiket.!! Vágyy meggondolták magukat ?

A helyzet pillanatonkint i feszültebb lett. Ricklnek már nyelvén volt az utolsó szó, melylyel arczukba akarta vágni, hogy minek tartja őket, midőn hirtelen nem várt fordulat következett be.

Egy uj alak jelent meg a folyosón : Roth- müller tábornok. Nem az égből cseppent oda; egy fiatal diákgyereknek: Riekl Tómnak, a Józsi öcscsének jött az egész házban a legjobb gondolata, még a kravall legelején átszaladt a szemközt lakó generálisért, ki agglegény volt és hetenkint kétszer is náluk szokott vacsorálni.

Amint a tábornok háromszegletü tollas csákója feltűnt a folyosón, a két tiszt azonnal esze nélkül hüvelybe dugta a kardját és haptákba állva szalutált.

Rothmüller ügyet sem vetve rájuk, Dra- gotta Ignáczhoz lépett, kezét nyújtotta és elmondatta az esetet. Azután odafordult a tisztekhez.

•— Szégyen és gyalázat, hogy az urak egy olyan békés városban, mint Debreczen, ilyen kvalifikáihatatlan botrányt csinálnak. Azonnal menjenek a kaszárnyába és a pro- fósznak adják át a kardjukat. Kehrt euch ! Mars !

A tisztek szó nélkül sarkon fordultak s a lecsillapult emberek sorai közt, kik most harsányan éljenezték a tábornokot, lehor- gasztott orral távoztak, anélkül, hogy a tömegtől egy sértő szót hallottak volna. Meg kellett érniük azt a szégyent, hogy még a kocsisok is nagylelkűen viselték magukat velük szemben. A két tisztnek aztán bizony a kardbojtjába került, hogy a hölgyekre rá küldték a két káplárt. Riekl mindent elkövetett, hogy fegyverrel vessenek véget az ügynek, de Rothmüller hallani sem akart erről.

Ilyen ember volt az a Riekl József, kivel Petőfi Sándor 1849-ben kardot cserélt. Büszkén hirdetem is vele való atyafiságo- mat: nagyanyámnak, Riekl Teréznek volt az öcscse.