Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 13-as doboz

Ha Petőfi saját költeményeit azon czélból olvassuk át, hogy bölcsőjének vidékéről biztos tudomást szerezzünk magunknak, inkább az fog kiviláglani, hogy ő a Kis-Kunság valamelyik helyén (tehát inkább Félegyházán, mint Kis-Kőrösön) látott először napvilágot. Sok szépirodalmi lapunk, mely Petőfi életrajzát adja, nem is mond többet ezen átalánosság- nál.Kun-Szent-Miklósra a költőnek csak kevés verse emlékeztet, például: „Megy a juhász szamáron.“ „Pusztán születtem.“ „Búcsú Kun-Szent-Miklóstól,4, mely versek ugyan ott Írattak, de egyikében sem tesz oly czélzást, mintha a hely egyénileg őt közelebb érdekelné. Ellenben igen számos aDuna-Yecsén létrejött költemény. E között „Füstbe ment terv.“ „Egy estém otthon.“ „Meredek a pinczegádor,“ igen élénk hangulattal emlegeti az otthonosság eszméjét. „A magány“ czimű, szinte Duna-Vecsén irt költeményben, melyben Petőfi úgy szól magáról, mintha hitelezők előtt menekedve, falusi rejtekben újra felüdülni akarna, úgy dalol:

Messze, messze a világ zajától E kis faluban,

Itt kívánok élni én ezentúl Csendben boldogan.

S itt vagyok, hol a nap újra támad Éltem bús egén.

„Az alföld“ czimü Pesten keletkezett szép költeményben költőnk úgy emlékezik szülőföldére :

Délibábos ég alatt kolompol Kis-Kunságnak száz kövér gulyája.

Es miután benne Kecskeméthet is emlegeti, úgy rekeszti be :

Szép vagy alföld, légalább nekem szép!

Itt ringatták bölcsöm, itt születtem,

Itt boruljon rám a szemfódél, itt Domborodjék a sír is fölöttem.