Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 13-as doboz

mos magyar szó, melyben sz és 1 van, aztán folytatta- tik:) a még meglevő ezen magyar nevezetek is szál a vagy zala, szálán vagy zalán, valaha nagyhírű és fényes állású embert jelentettek .... következőleg a magyar nyelvben a szál a és zalán egyebet sem jelenthet fény-nél, s ezen fogalmak szerint a zalán vagy szolány valaha igen hihetőleg annyit tett, mint a telettünk levő nap.“

Ennyi curiosumot idézni tán sok is volt, de ki aka- rám emelni, miszerint efféle, négy lapnyi okoskodás képezte még 1849-ben is,egy egy vaskos naptárnak ösz- szes irodalmi részét. És elleniélet akartam fülállitni, hogy az újabb modorú, irodalmi érdekű, népet s műveltebb osztályt egyaránt mivelő s mulattató naptárak czélszerü s hasznos voltát annál szembetűnőbbé tegyem.

De 1851 óta Müller Gyula Nagy Naptár-ónak, kicsiben-nagyban, hatalmas versenytársai támadtak. S itt mindjárt az a kérdés merül fel: Mikép áll a versenytársak között e naptár? elől megy-e, mint a legidősebbhez illenék, avagy talán bálra maradt, mint a ki gyorsan futva, s elhízva magát, ellankad s itt ott visszamarad ? E kérdésre a tartalom s elrendezés részletes bírálata feleljen.

A naptár tartalmát a szorosan vett naptáron kívül, melyhez a kamat-, bélyeg- s vásár jegyzék is tartozik, a szerkesztő két részre osztja, melyek elsejét mi irodalminak, inásodikát statisztikainak nevezzük. A második részben a czim- és névtár lehető teljes ugyan, de nem elég rendszeres, mit kimenlhet azon körülmény, hogy a szerkesztő némely adatokat későn kapóit. Az első résznek külelrendezése ellen az a méltó kifogásunk van:

Miért zavarta Össze vissza a szerkesztő a nagyszámú fametszeteket az illető lap szövegével? Erre bizonyosan nem talál példát semmiféle derék vállalatban: s nem nevetséges-e, hogy a sok közöl csak egy példát hozzak föl, ha Kövér Lajos vígjátékénak szövege csupa krimiai jelenetekkel, s cserkeszekkel van berajzolva? Reméljük, ez máskor nem lesz igy, s átmegyünk annak vizsgálására, minő belbecscsel bir az első vagyis irodalmi rész, mint mely legfőbb érdeme az ujmodoru naptáraknak.

A költeményekről akarunk először szólani.

Megnyitja a szépirodalmi részt Erdélyi Jánosnak ó szövetségi legendája Ily és látnok czim alatt. E komoly hangú mű tárgyához és természetéhöz képest eléggé sikerült, csak az alakra nézve lesz egy pár észrevételünk. Minden magyar költészetü műnek alakja vagy hellén szkhémgju azaz klassikai, minő a hellén s romai elegiák s ódák alakja; vagy klassikai

s egyszermind rímes, hol mértékre és rímre is egyenlő gond fordítandó, minő költemény például Petőfinél „Az alföld“ legtisztább következetességgel lejli (trochaens) mértékben, és rímelve; és a „Tündéiálom“ tiszta szűkökben (Jambus) s szintén rímelve; vagy végre csupán rímes az alak, klassikai mérték nélkül, de mul- hatlanul megkívántaié szép öszhangzattal (rhiith- mosz), mely kellemesen hat a hallérzésre. Ez utóbbi alakot mi határozottan népiesnek nevezzük. A ballada, legenda, néprománcz s hasonnemii köllészeíiművek kél, három, vagy több szakaszból állhatnak, és a költő e szakaszokban kedve szerint változtál halja az alakot, használván majd a klassikai-rímesl, majd a csupán rímest, népiest. Ezt teszi Erdélyi is az ő Ilyés látnok-á- ban. Müvének I. és IV. szakasza szűkökben, a 11.. 111., és V. csupán rímes vagyis népies alakban Íratott. — A gondos költőnek, ha szűkökben ir, keltőre kell különösen ügyelnie, először, hogy a mérték s rím kívánalmainak föl ne áldozza a világos, könnyű, és hangzatos beszédet »-másodszor, hogy a szőkéket semmi esetre se vegyítse lejti sorokkal és viszont. Márt ha megens gedi magának különösen ez utóbbi szabadságot, a külcsín, mely a belbecscsel karöltve járjon, sokat szenved, vagy egészen oda van. — A mérték s rímnek véleményünk szerint föláldozfatoft a világosság s kiiny-. nyíiség a 32. lapon e sorokban.

Azlán miatta éhségnek Meghalván meghalunk.

Es alább ugyanott a következő jambuszok közöl

Hozd vissza e gyermekbe még A lelket, életet,

Hogy legyen több e g y g y e 1 ismét A le dicséreted.

a harmadik sor világosan Irokheuszokból áll s jobb volna igy:

Hogy egygyel ismét több legyen A te dicséreted.

Ez észrevételeinket el nem hallgathattuk, annáiin- kább, mivel megszoktuk Erdélyi költészetében a külesint is szeretni. Petőfi bámulatos, különösen azon költeményeiben, hol a rímen kívül szigorúan megtartott mértéknek is alávetette magát.— Vörösmarty legfönségesb dalaiban szigorúan következetes a mérték; a Szózatban nincsen lejti, a Fóti dalban nincsen szökő. Garay csak gyéren áldozta fel a mérték- s fii űrnek a , könnyűséget.

j A .45. s küv. lapokon Mentovics költeménye M i- i hály gazda, eszméjében fenséges, a kivitelben si-