Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 13-as doboz
a legtisztábban megmaradandók. Mért atyám- | fiai, szülötte-véreim, igaz a ti hitetek és tisz- ' teletreméltó, valamint jusson való, — mert a Lelke Nékie bizony itt született. . . Móra István, / A Magyarország eredeti tározója. — Háború förgetegében született és az első, a ki szivére szorította, Petőfi Sándor volt. Arany János keresztfiának szólította és atyja halála után gyermekének tekintette egy egész ország. Anyja a keblén hordta, mikor eltűnt apját kereste Segesvár alatt és alig két éves korában mostoha apát kapott. Virággal hintették be útját s ö nem ezen az utón haladt. Nagynak kivánta látni az egész ország s ö a nagyság minden, jele nélkül halt meg. Ezek a Petőfi Zoltán rövid pályafutásának főbb vonásai. Debreczenben született, 1848. deczember 15-én és Budapesten halt meg 1870. november 5-én. Ennek a huszonkét esztendőnek érdekes és mozgalmas a története. Síikor született, oly kicsiny, oly gyönge, oly alaktalan volt, hogy atyja az első pillanatban halvaszületettnek nézte. Alig kétnapos korában már megbetegedett s a betegség még inkább elcsigázta. Később aztán összeszedte magát és gyarapodni kezdett. Petőfi, mintha sejtette volna, hogy fia nem sokáig él, mindenképp igyekezett megörökíteni: lerajzolta arczvoná- sait s héthónapos korában megírta •— életrajzát. Azt a kapcsot, a mely Petőfit a legmélyebb szerelem erejével fűzte nejéhez, még szorosabbá tette a gyermek s Petőfi elhatározta, hogy többé nem válik meg a családjától, Erdélybe vitte szeretteit, a halál veszedelmek kellős közepébe. Ő azt hitte, Erdély a magyar szabadság szülőföldje lesz : Bem volt a vezér és őt Petőfi győzhetetlennek tekintette. Julius 21-én — fiz nappal a segesvári csata előtt — Tordán hagyta nejét és gyermekét, hogy majd nemsokára győztesen visszajön. És tizednapra a győztes szábadsághős helyett a segesvári csata vészhire jött meg. Julia férjét, Zoltán apját, a haza legnagyobb költőjét vesztette el. Innentől fogva Szendrei Julia története ismeretes. 'Mondják, hogy özvegy Petőfi Sándornó többször akarta kioltani boldogtalan életét, s csak egy rózsás gyermekkéz, a kis Zoltáné tartotta vissza, ám tudva van, hogy* 1850 jut. 21-én — a tordai utolsó csókok évfordulóján, Horváth Árpád egyetemi tanár felesége lett. A mostoha apa szerető gonddal nevelte Petőfi gyermekét. Zoltán már gimnazista korában beszélt németül és francziául. Gyors felfogású és. csinos gyermek volt; atyjanak élő képmása. Ugyanaz a merész sastekintet, az a dús haj, azok a szilárd vonások. A tüneményes nevet viselő gyermek minden körnek, melyben megfordult, kedveneze lett. A lehető legbiztatóbb körülmények között serdül, mint a család nyíltan bevallott büszkesége ; szép tehetségeknek adja jelét s deli megjelenésével a külvdág figyelmét is magára vonja. Mindenütt kitüntető figyelemmel fogadják; színházban, hangversenyeken közfigyelem tárgya ; hírlapok íöleinlitik a gyermekűin nevét s a vidéken, a hol csak megfordul, ünnepeltetik tár:!vi vá válik. Lélektani folyamat, hogy 8 világ ily. hízelgő kódolás» a fejletten irat jellemre végzetes listással volt. Herbertnek lenni átok, hacsak oly öntudatos jellemszilárdság nem társul vele, minő Dumas fils-nek jutott. Zoltán középiskolai tanulmányait, a gimnázium 6-ik osztályáig, Budapesten végezte, igen jő Petőfi Zoltán.
