Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 12-es doboz
Petőfi Sándor az első aranyat csakugyan Bajzától kapta, még pedig a negyvenes évek elején, mikor P. Horváth Lázárt nem ismertess annak »Honderű« ez. lapja nem létezett. A magyar utczának az országutra is átvezető háza (a hol pár év előtt a Szikszai vendéglője volt) első emeletén Funták Sándornál, a kit (Yárady tán megengedi) Petőfi szintén legjobb barátjai közé számított, többünk előtt dicsekedett az első aranynyal, sőt azt, mert épen egy hollandus arany volt, összehajtva mutatta be. Itt csak az a kérdés merülhetne föl, ez volt-e legelső arany, a mit Petőfi honoráriumban kapott ? De hogy elsőbb volt mint a >Honderü«-é, hoc juro et attestor. Hogy a Petőfi benső barátainak száma egy idő óta szerfölött kezd szaporodni, az nagyon természetes, mihelyt az irigység és íéltékénység napja nem perzselhet, mi is bele állunk távolabbról mosolygó fénysugarába, hogy kissé bennünket is megaranyozzon. De azért Petőfi HvÚaaghnak is jó barátja volt. Ebédelt is nála egypárszor, sőt H inét is ő kedvel-, tette meg vele. Beilaagh Józsi egyike volt az akkori? idők legderekabb ifjú embereinek. Yárady azon állítását, hogy a szerkesztők a negyvenes évek elején, csak rendkívül kitűnő dolgokat honoráltak, magamra nézve csaknem elfogadhat- lanul emelőnek és dicséretesnek találom. Mert nekem Bajza épen úgymint Frankenburg, nemkülönben Garay és Petrichevich Horváth Lázi j minden elfogadott kéziratomat^nem naturalékban, hanem készpénzben becsületesen megfizették. Nem mondom, hogy a honorarium aequivalens maradjon a jövőben is, hanem azt igenis óhajtóm, hogy inig Magyarország állni fog, a szerkesztők Bajzához és Frankenburghoz hasonló pontossággal fizessenek. Igaz, hogy akadtak, a kik ingyen is dolgoztak, csakhogy a múzsának ilyetén novicziusai*, igen előkelő és módos családokból származtak és a furulya készítést nem azért gyakorolták, hogy abból megéljenek, hanem, hogy magoknak s másoknak mulatságot szerezzenek. A mit az ajándékokról beszél Yárady, az tréfának is izetlen. Még egyet. Tiszteljük és szeretjük Melzl Hugót, deyha már azok, a kik Petőfivel egy időszakban éltek, nem képesek kifogástalanul helyes irodalmi és társadalmi részletekkel szolgálni a Petőfi életéből, akkor Melzlnek is spiritusának kell lenni, hogy azt megtehesse. Hogy valahogy szigonyára ne vehessen Yárady, nem bolygatom azon hitét, hogy én se tar- , toztam benső barátjai közé, de azt neki is meg kell engedni, hogy csaknem egy éven, csaknem minden-