Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 12-es doboz

1 íí a á I József. Született 1811-ben, meghalt 1866. február 28-kán. Irodalmunk egyik legérdemesebb veteránját 8zólitá ki ismét a végzet soraink közül. Bár az utolsó 17 év alatt irodalmi tevékenységét más­nemű, szintén üdvös pályával cserélte fel, midőn mint nevelő működött, a magyar Akadémia és Kisfaludy-Társaság ügyeiben híven teljesité kö­telességét; — bár egyike volt azon férfiaknak, kik minél nagyobb lelkesedéssel vettek részt a nemzet egykori jobb napjai alatt a közélet és közművelődés terén, annál inkább szerettek elvo­nulni és elzárkózni a nyilvános pályától, magá­nyukból is nagy érdekeltséggel kisérték az újabb törekvéseket. Az újabb nemzedék, bár többnyire az irodalom központján, Pesten lakott, nem igen ismerte öt. Elvonultságához járult nagy szerény­sége, mely az olykori érintkezések alkalmával sem eogedó sejtetni, hogy ö azon Gaál József, Vörösmarty egykori meghitt barátja, a Petőfi­kor egyik előharczosa, azon, egykor oly általá­nosan elismert fiatal tehetség, ki inkább számot tesz irodalmunkban, mint a kérkedök egész cso­portja. Gaál József valódi irodalmi tevékenysége tulajdonkép csak mintegy hat évre terjed : 1836—1843-ig. — A kor épen átmenet volt. — Bár Vörösmarty ekkor irá némely legszebb ly- riai költeményeit, érezni lehetett , hogy nem ugyan e hatalmas tehetség ereje, hanem azon átalános érzület, az a légkör, mely Vörös­marty szellemével annyira egy volt, lassan­ként változni kezd. — Ezen korban, midőn az uj költők nagy része egyfelől Vörösmarty utánzásával mindinkább elkoptatá és egyhangú­vá tette a nagy költő modorát, másfelől a német lyrában keresett megújulást, — Gaál József, ta­lán Czuczor és maga Vörösmarty egyik mel­lékesnek látszott utján haladva, a népi elem felé hajlott. — Nyelvben és felfogásban nem volt még ö Petőfi és Arany mind népiesebb, mind müvésziebb iskolájába számítható; de legkedvenczebb tárgya a magyar Alföld leírása és a magyar nép valódi ganiusának a köznépnél való keresése, miben kivált leirágai által vonta magára a közfigyelmet és aratott tetszést. Jel­lemző ebben a tekintetben a „Haramia szerel­me“ czimü költői beszélye, melyben egyik sza­kasz nyelv, modor, még versforma dolgában is Vörösmarty iskolája, — a másik szakasz Pető­finek még csak azután divatba jött DÓpies művé­szetét közelíti meg.

Next

/
Thumbnails
Contents