Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 11-es doboz
Emlékezés,.. *— Prielle Kornéliáról. — Esztendeje mult most elsején, hogy csupa virág volt minden a margitszigeti tölgyek tövében. A nagyasszony születésenapját ünnepelték nagy vígan. Dusán rakott asztaloknál látta vendégül barátait és fehér haja ellenére maga volt a megtestesült báj... Ma a szabadszállási kis temető csendjében pihen. A magyar fa, a most teljes pompájában illatozó fehér ákác, tudom, elborítja pelyhes szirmaival a még majdnem friss sirdombot . . . * Élete egy-egy epizódját csak nagy néha vetette papírra. Pedig istenadta irói talentum volt. Nagy vesztesége kultúrtörténetünknek, hogy naplóját nem irta meg. É3 úgy látom, készült hozzá. Egy papírlapon ezeket a jegyzeteket találom: 1826. év junius elsején születtem, másodikén kereszteltek Máraraarosszigeten. 1838-ban Munkácsra nagynénémhez (Prielle Ursula — Döbrentei Imréék.) 1841-ben, junius közepe táján Szatmárra a színészethez, (Tóth István társulata.) Első fellépés »G á 1 y a r a b* francia szinmü Jean kis fiú szerepben. Nagyon fejletlen korú voltam. Júliusban : bikszádi fürdőre. Három vagy négy előadás. Szippad alatt laktunk. A két primadonna, Szaklányiné, Szilvássy Eszter bizalma. Az erdő, dörgés, villámlás, setétségben Luzsénszky nemeslelkü tanácsai. Ut Nagybányára. Augusztus : Nagykároly csak öt vagy hat előadás. Onnan Szilágysomlóra. Találkozása két társulatnak. Körösi Ferenc. Az övék győzött. Kolonics Alfonza, Zőldy. Mi három előadást s onnan mentünk Zilálná. Nagyon tetszettünk. Október végén Nagybányára. December: Szatmárra. A csizmadia színben játszottunk. (Itt az idő feloszlására nem emlékszem pontosan) később át Nagy-Károlyba, majd vissza Szatmárra, akkor hosszasan játszottunk a fehér- házban. 1842: Nyár elején Tasnádra, onnan Szilágv- Somló sokáig. Őszkor Zilali, egész télen át.
