Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 11-es doboz

Petőfy Sándor minden podgyásza Szitás-Ke ' reszturon Varga János haszonbérlőnél, kinél fczállva volt, maradt; est onnan tudom: hogy a kérdéses haszonbérlő gyakran jött mamámhoz — nyilván haszonbérlője volt — mert rendesen ' j pénzt hozott, — egykor ő maga tölhozta, hogy I egy tisztnek még minden podgyásza nál i vau I b nem tadja hogy hívják vagy hová lett; leirá- ! sából meggyőződtem hogy Petőfy azon egyén; föl- kértem őt viselné gondját podgyászának, mig ! rokonai által vehetik. Hogy a hullák gondalía ! túl voltak eltakarítva, bizonyítja azon kö ttl- rnény, hogy tavaszszaí a megáradt KitfeiiUő töb­bet magával sodort, s egy a hidfő ötti fűzfánál megakadván, ezt a városi hatóságnak közvetve tudomására juttattam. Segesvárt létem alatt meggyőződtem arról, hn ry a postamester érzületétől a közép és al­sóbb osztályú nép érzülete egészen elütött, se­besültjeinket gondos ápolásban részesiték, sőt nehány család a közép rendből saját házánál ápolt többeket, a többi közt c jótékonyságban Pécby István a szatmári zászlóalj beli százados is részesült a ki a legsúlyosabb sebekkel terhel­tetek.* * 3) A román esperes pedig 18 honvédet a padlá­sán rejtegetett a muszka elvonulásáig s atyailag élelmesé, sőt uíravalóval is ellátta őket. Mélt Sándor Józeefné akkor már GO év körül lévén, nem hiszem, hogy életben volna, de Szent- iványiné életben lehet, lakása Szitás-Kereszturról Marosvásárhely felé országúton Gagy és Szitás- Keresztnr közt van, a fain nevére nem emléke­zem ; ez a postamesterről állított tényt igazolni I képes. — Petőfy Sándor podgyásza iránt pedig i ha Varga János életben nem volna, utódjaihoz i volna tanácsos fordulni, külöuősen pedig az ál ! faiam is ismert két leányához, fia is van, de azt személyesen nem ismertem. 4) az, hogy a tiszteit közlő így hallotta azt a pos­tamestertől ; hanem az, hogy igy történhetett, a hogy a postamester azt beszélte, ügy tűnik ez fel mint a postamester által az isméit hazafias társaság bosa- szantására kigondolt re'm-mesc, a mi ha ug}-történt volna, az illető bizonyosan nem mondta volna cl ma­gáról. Szerk, ; ’) Ez is bizonyítja fentebbi gyanúnkat, ha a köz­| nép nem részesült e kegyetlenségben, egyes ember nem hajthatta azt végre. Szerk. 4) A levél beküldője nevét ós állását velünk tu­dassa, s az iránt magány kérdezős’. ödésre mi is felvi­lágosít st adhatunk, de hblapilag nyilvánosságra ho­zatni nem kivonta, a mire alapos okai voltak, mely okok azonban, a junius 1 -ki legf-lsőbb kpgyc'mi tény óta elmúlván telkérjük, hogy az clhal gatott kö­rülményekkel is bővebben ismertesse meg a közön­séget. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents