Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 11-es doboz

Előadom tehát röviden édes anyám, özv. Bőd Kárólvné, visszaemlékezését, hogy miként fogadta, g vacsoróltatta ineg'Péfofit és kísérőit”

Petőfi, gr. Teleki Sándor ezredes, gr. Toldalaghy Ferenc, Rácz Gyula és Ilaray Viktor kolozsvári színész útban voltak Szeben vagy Segesvár fölé, erre határozottan már nem emlékszik anyám, ki akkor 15 éves leányka volt. A vendégek estefelé érkeztek Vajda- szentivánra, a Maros mentén lövő faluba, ahol anyáin szülei,. Bikafalvi Múthé Lajos és neje, gr. Kemény Sámuel birtokán laktak. A szülők Marosvásárhelyen voltak s igy édes anyámtól kértek a vendégek éjjeli szállást, mit anyám szívesen felajánlott s. egyúttal számukra Lina nővérével négy fogásból álló vacsorát készített, az ötödik turóscsusza volt, csakis Petőfi részére. Haray súgta meg, hogy ez Petőfi kedvenc étele.

Petőfi az asztalnál harmadik helyre ült, ami boszantotta anyámat, aki őt képzeletben mindenki fölé helyezte. Midőn a turóscsuszát anyám behozta, Petőfi meglepetve nézett rá. Majd ujjúval Harayt megfenyegette, mondván:

— Ezt tőled telt ki.

A vacsoránál Petőfi nagyon hallgatag volt, ami feltűnt anyámnak, aki vele majdnem szemközt ült. Haray meg is kérdezte anyámat, hogy ilyennek kóp- zelte-e Petőfit, mire anyám őszintén kimondta, hogy bizony egészen másnak képzelte s főleg nem oly hallgatagnak. Haray erre megjegyezte, hogy Petőfi mindig hallgatag szokott lenni, most azonban még beteg is, a hideg leli.

Késő este megérkeztek a szülők is. Ezek előtt a vendégek megdicsérték a fiatal leányokat, akik őket olyan jól megvendégelték. A vendégek nem engedték, hogy számukra ágyat vessenek, hanem kártyát kértek s jó kedvvel, nagy vitatkozásokba bocsátkozva, töltötték az éjjelt.

Másnap reggel utravalóval, a többek között sült pulykával látták el a vendégeket, Petőfi számára még egy zöld üvegben borból, komlóból és centau- reából orvosságot készítettek, mit ö kézcsókkal köszönt meg. Anyám kezét is megcsókolva igy szólt a költő:

— Kis kisasszony, meg fogom énekelni.

Anyám várva-várta a költeményt, a rohamosan

közelgő végzet azonban megfosztotta a nemzetet halhatatlan költőjétől s megsemmisítette egy rajongó leányka reményét is. Még megjegyzem, hogy anyám visszaemlékezése szerint % Barabás-féle arckép még a legjobb az összes Petőfi arcképek közt. Megjegyzom azt is, hogy a fölemlített személyek közül Rácz Gyula, a: szamosujvári várnagy fia, aki akkor IC—18 éves ifjú volt. tudomásom szerint ma is ól Kudu községben. Ő talán meg tudná mondani, hogy Bem serege és Petőfi Szeben ostromára, vagy a végzetes segesvári ütközethez voltak-e útban. Anyám, ki akkor 15 éves leányka volt, erre a körülményre nem tud határozottan visszaemlékezni.

Bőd Lajos, nyug. tanár