Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 9-es doboz
viselte magát irányomban, mint valami jeges medve, úgy hogy én tökéletesen jégcsappá fagytam volna, ha mátkám napvilág-pillantásai nem ónak. Levelezünk erősen egymással és ő néha berándul Szat- márra, ez menti meg telkemet az éhhaláltól. Hanem hiszen holnaphoz három hét nem a világ.«2) Szatmáron még szept. 8-ig, esküvőjéig ült s utolsó költeménye, melyet ott irt »Azokon a szép kék hegyeken túl...« című a sorozatban a 107-ik. Tehát a »Szép levél« után még 12 költeményt irt esküvője előtt. E szerint a -»Szép levél« az eljegyzése utáni időből, aug. 20-dika tájáról való s a költő még két költeményében tesz róla emlitést. A »Megbántott a rózsám . ..« címűben azt mondja el, hogy mint békéitek meg az első találkozáskor, mely a sorozatban a 96-dik s tehát nyomban a »Szép levél« után következik; a99-dikben »Csak úgy omlanak most hozzám . . .« címűben meg igy szól : »Csak úgy omlanak most hozzám A szebbnél-szebb levelek ! Minap egygyel kedvesem majd Szivem repesztette meg« .... Ebben tehát világosan a fenti levélre céloz. E költeménye, melyet szemmel láthatóan felesége iránti gyöngédségből húzott ki, valóságos hiány volt költeményei között, mely kiegészíti a költő szerelmi életének külső és belső történetét. Ferenczi Zoltán. ») Arany Hátr. iratai és lev. ÜL 95. 1. Ugyanerről az I úti levelekben is. (XIV.)