Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 9-es doboz

A Petőfi-társaság a nyári szünet után tegnap tartotta első ülését az akadémia Kisfaludy-termében. Komócsy József alelnök nem lévén jelen, Tolnai La­jos elnökölt, ki szívélyesen üdvözölte a tagokat és az ülések rendes látogatóit, a »kedves« hölgyközön­séget. Szana Tamás kezdte meg a felolvasások sorát, a »Bohémé élet Magyarországon« cimű dolgozattal. Az ötvenes évek Íróiról és művészeiről beszélt, a kiknél a »csak nem közönséges« elve annyira diva­tossá vált, hogy a szabálytalan életmódot, a különc­ködést s az örökös tivornyázást a genialitás köve­telményének tartották. Pesten a »Komló« vendéglő volt központja az irodalmi életnek s az írók nagy része többet ivott mint dolgozott. Lisznyay Kálmán és Vahot Imre egész kört teremtettek magok körül, mely borba igyekezett fojtani a hazafiui bánatot és cigányzene mellett beszélte meg az irodalom kérdé­seit. Ha a vidéki iró vagy művész Pestre jött, nem lakásukon vagy szerkesztőségekben kereste kollegáit, hanem a »Komló«-ban boros palackok, Patikárus Ferkó és Sárköziék társaságában. Itt tivornyáztak azok a műkedvelők, a kik előtt a szerkesztők pincéi­nek, éléskamráinak provideálása megnyitotta az iro­dalom elzárt sorompóit, A magyar irók és művészek bohéme-életének, az alkotmány visszaállítása vetett véget. A mint a nemzet visszanyerte szabad rendelkezési jogait s többé nem volt megtiltva a politizálás: megszűnt az irodalommal való demonstrálás. A ki erőt, munkaked­vet érzett magában, nem hangzatos frázisokkal, hanem tettel kívánta szolgálni hazáját. Szana T. aztán ismertette az ötvenes évek írói és művészei közt fenn­állott viszonyt. A szellem munkásai talán soha sem áll­tak oly élénk kontaktusban egymással, mint azokban a gyászos napokban, midőn az emberek csak félve bízhatták titkaikat a papirosra, s kétfejű sassal ellá­tott útlevél nélkül senki sem mozdulhatott ki fészké­ből. A bohéme-népség akkori érintkezése egy külö­nös faját honosította meg nálunk az udvariasságnak. A nagyrahivatottság tudata s az ismert név iránt tanúsított hódolat sajátos kifejezésmódokat terem­tettek. Az egyszerűség, mesterkéletlen ség bűn, vagy legalább is a jó Ízlés ellen elkövetett vétség lett volna abban a korban. Pető fi-tár sas ág.

Next

/
Thumbnails
Contents