Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 9-es doboz
442 gyarapiták adományaikkal. Az orsz. bankrészvénytár- sulat s a londoni »Gresham« biztositó intézet kétezer forintos alapitók lettek. A magyar kereskedelmi bank ezer forintot szavazott meg, a »Riunione Adriatika« 500 frtot adott; kétszáz, száz forintos és kisebb adományok tetemesen érkeztek. Szóval az ügy melegen föl van karolva. Az igazgatóság köszönetét nyilvánít mindazoknak, kik a tőkét szaporiták. * A nöképzö egylet társas estélyének háziasz- szonyait már megneveztük. Meg kell toldanunk még hárommal. Ugyanis Nagy Sománé, Grusz Albertné és özvegy Sréter Lászlóné úrnők szintén a háziasszonyok közé tartoznak. A hangverseny műsorát a rendezőség most állítja össze s pár nap múlva közzé teszi. * A szeretetházi egyesület holnap, szombaton délelőtt tartja évi közgyűlését a régi városház termében, gróf Andrássy Gyuláné urhölgy elnöklete alatt. Az egylet, mint egyúttal fölemlítjük, legutóbb folyamodott a fővároshoz, hogy a főváros által a szeretet- házban neveltetett gyermekek ne tizenkét, hanem tizenhat éves korukig maradjanak ott. A tanács azonban nem teljesíthette e kérelmét, mert megadása más irányban és kihatott volna; a főváros pedig már most is évenként harminchatezer ftot fizet lelencek, árvák sat. neveltetésére. * A „Krisztus Pilátus előtt“ című képet ösz- szesen 79,856 jegygyei látogatta meg a közönség. Befolyt 38,422 forint, melyből a képzőművészeti társulatnak 10,983 forint jut. Az örvendetes jövedelem fejében jól meg is adóztatták a műcsarnokot, mert 1400 forintot kellett fizetnie a képért, a mi nem kevéssé lehangolta a választmányt, mert hasonló megadóztatás tudatában jövőben nehezen szerezhet a társulat valami nevezetesebb művet kiállítás végett. Az igazgatóság közelébb beadja fölebbezését a pénzügyi hatósághoz. A rendkívüli közgyűlést a jövő hó 16-án hívják egybe. Egyedüli tárgyát a társulat alapszabályai néhány pontjának megváltoztatása fogja képezni. A társulat műtárnoka Telepy Károly, tegnapelőtt Bécsbe utazott, hogy az ottani nemzetközi műkiálli- táson a magyar osztályt rendezze. A Zichy-kiállitást, melyben Zichy Mihály hírneves festőnk összes művei lettek volna a jövő hóban a műcsarnokban kiállitan- dók, közbejött akadályok miatt elhalasztották. A bécsi tárlat előmunkálatainak befejezése után, azonnal hozzá fognak egy nagyobb szabású képárucsarnok berendezéséhez. * Nemzeti arcképcsarnok létesítéséről értekeztek tegnap az irók és művészek társulatában. Előadó P. Szathmáry Károly volt, ki ez eszmét már régebben megpendité s most újra előadta, hogy mig a történelmi okiratokat összegyűjtjük, ama jeleseinknek, kik a történelmet csinálták, arcképei szerte vannak szórva az országban. Eejtegeté, hogy ez arcképek összegyűjtése nemzetiségi, festészeti és irodalmi szempontból egyaránt fontos és az összegyűjtés nem is volna nehéz, mert a képek nagyrészt a kormány s a hatóság birtokában vannak, a magánosok pedig bizonyDyal szintén átengednék a birtokukban levő képeket. Ha az uj parlamenti palota elkészül, a múzeumban a főrendiház által most elfoglalt teremben volna hely a nemzeti Pantheon számára. Indítványozta, hogy emlékiratot intézzenek ez ügyben a kormányhoz vagy a képviselőházhoz. A kérdéshez hozzászóltak Barabás Miklós és Eenyvessy Ferenc képviselő, az utóbbi indítványozván, hogy az ügy köttessék össze a budapesti 1884-ki országos kiállítás alkalmával tartandó képkiállítással. Az értekezlet ezt helyeselte s az emlékirat-■>!_£---Ci. V.-I rmUn/í rc/\\- lriil/lrÁ+'f lri m űl T7W olr f Q ffí Q 1 í 5 t i b t ba n Munkácsy Mihálynak magyarországi fogadtatása ról irt. A francia közönség előtt, úgymond, Wol Albert szörnyen tudósnak és tájékozottnak tűnhetik fel, derűre borúra idézget, bár azt nem mondja meg, ki szolgáltatta neki azokat a hóbortos adatokat. A cikk nem bocsátkozik Wolf egyes izetlen állításainak cáfolatába, a mire az üres fecsegés nem is érdemes; e helyett rövid, tömör előadásban rámutat a magyarság mívelődési törekvéseire s ezeknek nagy eredményére, melyekről ha tudomása volna a csufolkodónak, talán máskép irt volna. Wolff Albert azonban, ki tulajdonképen porosz ember, német szemüvegen át nézi a magyar dolgokat s ezeket épenséggel nem ismeri; de kérdezze meg Sayoust, Proth Mariot, Marbeaut, kik itt jártak s kik megmondhatják neki, mit kell Magyar- országról tartani; s kérdezze meg Saint-Saenst, Delibes-et, Massenet-t, Gouzient, mily lelkesen fogadta a magyar közönség a francia művészeket és Írókat s azután csodálkozzék és gúnyolódjék, hogy a magyarok lelkesülten fogadják a saját nemzetükből való nagy művészt. Rámutat aztán a cikk a magyar képzőművészet terén uralkodó mozgalomra, megmagyarázza Wolfnak, ki erről is éleelt, a Lisztnek hajdan átnyújtott diszkard jelentőségét és végre kereken tudtára adja,hogy lehetetlen a szellemességet több ostobasággal összekeverni, mint Wolf tette, ki egyúttal azt is bebi- zonyitá, hogy a hirlapiró mestersége: mindenről Írni, még arról is, a mihez csöppet sem ért. * A fővárosi népoktatás ügyét tárgyalta tegnap folytatólag tartott közgyűlés. Elhatározták harminckét uj elemi tanítói állás rendszeresítését, aztán az uj iskolák építése került szőnyegre. A közigazgatási bizottság sürgeti az iskolák szaporítását, mert a statisztikai hivatal kimutatása szerint Budapesten még tizenháromezer gyermek nem jár iskolába. A tanács kimondatni kívánta, hogy a közraktárakért befolyt pénz egy része iskolaépítésre foráittassék. Többen alapos tanulmányozást ajánlottak az építés elhatározása előtt; Gombár Tivadar megbízhatatlanoknak nyilvánitá a fővárosi statisztikai hivatal adatait, mert pl. a várból másfélszáz gyermeket mutatnak ki iskolába nem járók gyanánt s szóló mint iskolaszéki elnök ezeket megidéztetvén, kitűnt, hogy valamennyi járt iskolába, vagy otthon tanul nevelő felügyelete alatt, Légrády Károly is kikelt a statisztikai hivatal ellen, mely a halandóság és iskolalátogatás ügyeiben a valóságnak meg nem felelő adatokat terjeszt el rólunk Európában; felszólittatni kívánja a hivatalt, hogy pontosabb kimutatásokat készítsen, mire Kamer- mayer elnök megjegyzé, hogy ily vádat csak a jelentések alapos tanulmányozása alapján lehet emelni. A gyűlés aztán elfogadta a tanács javaslatát. * A középiskolai tanáregyesület ma d. u. öt órakor az akadémia palotájában felolvasást tart segélyalapja javára. Hofer Károly a középkori francia költészetről, Névy László a régi magyar humoristákról, Müller József pedig a zene és a fizikai hangtan kapcsolatáról értekezik. * „A képzőművészet remekei“ című jeles vállalatból már a negyedik füzet látott napvilágot, hat fénynyomatu képpel. Ezek: »Az angyali üdvözlet« Solimenatól; »Jupiter és Io« Corregiotól; »A belve- deri Apolló«; »Szent Cecilia«, Rafaeltől«; »Fortuna«, Guido Renitől és »A szabin nők elrablása« Poussintől. A képekhez, melyeket a Divald-féle műintézet a legjobb metszetek után kitűnő fénynyomatban állított ki, Wagner János szerkesztő egész Ívnyi érdekes szöveget irt. A füzet ára 1 ft 20 kr. * A Teleki-pályázat az idén tragédiákra szólt, de egész komédiát csináltak belőle. Az első helyen említett »Theodora« szerzőjéül emlegetett Horovicz Lipót táviratilag nyilatkozott, hogy ő nem »Theodo- rát«, hanem a második helyen említett »Themistok- les«-t irta. A hirköltés tehát vígan folyhat tovább, de csak a jövő hétfőig, a mikor az akadémiában be fogják jelenteni, hogy kivette föl a »Theodora« száz aranyát. Különben a találgatásoknak elejét veendők, biztosan írhatjuk, hogy a nyertes dráma Csiky Gergelynek nyolc év előtt irt munkája. Valamint írhatjuk azt is, hogy a nemzeti színházhoz nem szándékozik beadni. * Strike a színpadon. A gyapju-utcai német színházban kezd bekövetkezni, a mit annak idején az erőszakos bezárás ellen sokan hangoztattak: meghal az magától is s végelgyöngülésben fővárosunk magyarosodása következtében. Kedden a színészek forma szerint strikeoltak, még pedig oly módon, hogy a közönség is tudomást vegyen róla. A nézőtéren meglehetős számú néző volt, az előadás megkezdésére hangzott a jel, a függöny felgördült, de ekkor a színészek kijelenték, hogy nem játszanak, mert az igazgató nem fizette ki járandóságukat. Kínos jelenet következett, az előadás elmaradt s a közönség boszankodva tért haza. * „Aférflsziv könnyebb a semminél“. E szavakat irta egy fiatal szép lány jegyzőkönyvébe a Bécs- ből Budapestre érkező vonaton. Midőn ez a pályaudvarba berobogott, mindenki kiszállt, csak az egyik coupé-ban nem jelentkezett senki. A vonatvezető utána néz s megdöbbenve látja, hogy az ifjú lány halva fekszik a padlón, mellette folyadékkal félig telt üvegcse, egy jegyzőkönyv és tárca. A rögtön előhívott orvos
