Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 8-as doboz

a Balaton jégtükrének pattogása. Csak ritkán sikerül természeti képeket puszta szavakkal ily nagymérvü- leg festeni. Noha Németországnak — írja Kertbeny — száz év óta vagy ezer regényírója termett, oly elbeszélő tehetség egy sincs köztük, minő a Jókaié. Egyformaság, chablon uralkodik náluk, mig Jókainál változatosság, sokféleség, s ez feledteti azt is, hogy nem foglalkozik nagy lelki problémák megoldásával. Jókai nagyon szereti festeni a déli országokat is, noha csak egyszer volt künn hona határán, pár év előtt rövid ideig Becsben és Berlinben; pedig a festőnek látni kell azt, a mit ecsete alá vesz. Kaul- bach, olvasván Petőfit, lelkesülten határozta el, hogy illusztrálni fogja költeményeit, de mindjárt első kísérletét széttépte, midőn rajz közben rájött, hogy magyar parasztot soha sem látott, csak patkányfogókat áruló tótokat. Kertbeny a Jókai életrajzából is említ adatokat, hogy ő, Petőfivel, Patakon is tanult volna. Említi továbbá, hogy 25 év óta naponkint tizenhat órát (?) ir, mert a munka legfőbb élvezet neki. E példátlan erőfeszítés aggodalomra is ad okot, mivel — Kertbeny szerint — három utósó regényében Jókai szingazdag lángelméje néhol alig ismerhető fel, mert olykor halvány, köznapi és unalmas. Németország az ő regényei meghonosításával becses színekben, ábrázolásban művészi s nagyhatású képcsarnokot kapott, a minővel eddig nem birt. Még utósó három regényében, is vannak olyan fejezetek, jegyzi meg Kertbeny, minőket művészi virtuózság tekintetében a mai idő európai vagy amerikai elbeszélője sem tud írni. Említi Kertbeny azt is, hogy Janke Ottó berlini kiadó megvette Jókainak minden ezután Írandó regénye kiadási jogát, úgyhogy azok elébb jelenjenek meg németül, mint magyarúl. Ez az adat is téves lesz azonban, mert az újabb regényeket, is mindig a »Hon« tárcája közli először.