Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 8-as doboz

I X «_< * A Petőfi-Társasiig, mely tudvalevőleg uj alakulás utján próbál az eddiginél több szerencsét, kiadta felhívását a magyar közönséghez. Alapítókat s pártolókat óhajt nyerni. Alapító az, ki száz forint alapítványt tesz, mint a Kisfaludy-Társaságnál. Pár­toló rendes tag pedig, ki háromévi kötelezettség mel­lett, mint a természettudományi társaságnál, éven- kint tiz forintot fizet s a tagsági oklevélért még kü­lön kettőt. A felhívás sikere természetesen attól függ, hogy a közönség meggyőződött-e már a Petőfi-Tár- saság szükségéről s méltónak találja-e a pártfogásra ? A Kisfaludy-Társaság alapítókat s a természettudo­mányi társulat sok pártoló tagot akkor nyertek, mi­dőn már eléggé sikerült bebizonyítniok, hogy szüksé­get pótolnak s munkásságuk és könyvkiadásaik által méltók a pártfogásra. A Petőfi-Társaságnak is van már tizhónapos múltja, adott ki két versfüzetet, van heti lapja, tart üléseket — s igy az irodalom iránt érdeklődő közönség megítélheti: érdemes-e a pénzzel való támogatásra? Az »Ellenőr« azt írja, hogy az uj felhívással a társaság »eddigi sikertelen vergődését, tagjainak közönyét és előfizetőinek hanyatlását lep­lezi.« Mi azonban azt hiszszük, hogy nem a múlt lep­lezéséről, hanem a jövőben való boldogulás törekvé­séről van itt a szó. Irodalmi társaság nem lehet el pénz nélkül, s ha az uj társaság eddig csak vergődött, annak egyik főoka a pénz hiánya volt. Most e hiá­nyon szeretne segíteni s azért fordúl a közönséghez. Örvendeni fogunk rajta, ha boldogul; de nincs hozzá sok reményünk, mert a közönség a mai viszonyok közt I nem könnyen előlegez. %

Next

/
Thumbnails
Contents