Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 8-as doboz

orvos naponkint háromszor eljött, noha csak nagyon keveset fizethetek látogatásáért. Körűlein folyvást zaj, lárma és futkosás; éjfélig egy pillanatra sem marad becsukva az ajtó; ha könyörgök, hogy ne dohányozzanak, annál inkább füstölnek; ha könyörgök. hogy ne lármázzanak, annál erősebb lesz a lárma.« — A beteg hadi cselhez folyamodott, hogy legalább némi nyugalomban részesülhessen és szerencsére, a csel tökéletesen sikerűit. Azt mondta, hogy közelegni érzi halálát és mindenkitől bocsánatot kért a sok kellemetlenségért, melyet hosszas betegsége által okozott, -— ez használt. »Most« — igy ir barátjának — »úgy élek mint a paradicsomban; többé nem háborgatnak; az ebéd jó, thea és cukor sem hiányzik és egyébre nincs szükségem. Egésségem javul, már sétáltam is a szabadban, sőt kétszer a színházban is voltam. Az orvos reméli, hogy jövő tavaszig teljesen helyreállítja egésségemet.« — Fájdalom, csalóka remény volt, Kolczow 1842 évi október 19-én, délután 3 órakor kilehelte lelkét. Vele a legnagyobb orosz népköltő szállt a sirba, melyet kevéssel halála előtt oly meghatón énekelt meg »A sir« című következő költeményében:

Kié az a csöndes Elhagyatott sir ott?

És a durva kereszt Frisen hantolt simái Ösvény s utnélküli Tágas, nagy síkságon ?

Kit ért el a halál Utazása közben ?

Talán éjhomályban Tatár követett el Szörnyű gyilkosságot ?

S az orosznak vére Melegen, pirosán Folyt a zöld pázsitra ?

Vagy pedig az ifjú Aratónő tette Itt a hideg földbe Szép gyermekét, melyet Keblén melengetett Anyai karokkal ?

A gyermek nyugszik itt A szabad mezőben,

Kéklő égbolt alatt Liliomvirág közt?

A sir felett tombol Szilaj vihar szárnya Hegy s völgy felett nyargal Sötét felhők árnya.

Hajh! de a mély álmot Mely a sírban alszik Nem kelti föl soha.

Huszár Imre.

ti & /í/

Y/K KfSr /-