Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 8-as doboz

haza a keresztelőrül. Láttam a fiatal anyát sirni örö­mében. Szemeim előtt állott az alacsony, zömök ter­metű mészáros a mint gondosan öblögette a palacko­kat, hogy megvendégelje a szerencsekivánó szom­szédokat. És láttam bejönni halk lépéssel három égi alakot Az egyik lantot, a másik kivont kardot, a harmadik babérkoszorút tett le a gyermek bölcsőjére: a költészet múzsája, a szabadság istennője s a haza mentője jöttek elhozni ajándékaikat az újon született kisdednek. Azóta már a szigorú apa, a szerető jó anya s a pólyás kis fiú is — mind, mind lent porlanak, lent a sirban ; csak emlékük él örökkön örökké — Petőfi dalaiban. — Mennyire tartja a házat? — kérdém a tu­lajdonostól oly hangon, mintha pénz lett volna zse­bemben. — Csak megérhet nyolc-kilencszáz forintot, — nyerém válaszúi. Fogja-e még láthatni a jövő évtized ezt a há­zat a maga eredeti alakjában. Nem tudom. Rajtunk áll, hogy láthassa azt. Vegye meg a nemzet ezt a kis hajlékot, melyben az ö legkedveltebb, legnépszerűbb költője született. Rónay István.

Next

/
Thumbnails
Contents