Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 7-es doboz
„Rákos Nymphájához“ cimü költeményt, melyek hibátlan hangzottak el. Ezek után t. elnökünk Tompa Mihályt is megkérő valamely mű elszavalására, ki is a megtiszteltetést szívesen fogadván, legközelebbi alkalomra ajánlkozék. Bírálta ezután Polgár Lajos a „Petőfi hozzánk érkeztekor“ cimű munkát, miben az összehasonlítást nem helyeslé a biráló; de némely tag óhajtására azt, mint emléket, érdemkönyvbe Íratni hagyá a társaság, pedig mint nem n gy belső becsüt, érdemkönyvre méltónak nem találá. A „Birtokom“ cimü munkában költői felfogást, jó és szép eszmét, csinos kiállítást talált a biráló, sőt azt némely helytelen kitételeinek kiigazításával az érdemkönyvre is méltatá. Szerzője Valentiny István. Végre az „Emlényhez“ címzett költemény az időnek rövidsége miatt kellőn meg nem biráltathatott. Czup- rának kiadatott birálatúl a „Kolduló;“ Schneider Jakabnak a „Halász-leány.“ Kineveztettek munkahozásra Rudnay Dénes és Heutschy Sádor. Szavalásra Ujházy Farkas és Kolár János.“ (üz utóbbi hires tót költő, a „Slávy d óéra“ jelentős tót lyrai épósz szerzője.) így folyt le ez ülés, mint láttuk, távolról sem ünnepélyesen, mert Petőfi méltán megütközhetett a szavalók meg nem jelenésén, hanyagságból történt elmaradásán. Az önkénytes föllépők szintén nem elégíthetők ki várakozását, és a fölolvasott s meghirált munkák közül is csak egy birt némi becscsel. Érdekes volna megtudnunk valamely még élő tanútól, mint nyilatkozott Petőfi e társaság munkálkodásáról, melyről személyes menjelenése előtt azt képzelhető, hogy az eperjesi nyelv-mivelő-egylet a S á r o s y Gyula által kölcsönzött ninbusban él és működik folyvást, annyival is inkább, minthogy Petőfi egyik kedves barátja: Kerényi (Christmann) Frigyes, már akkor is költőnek ismerve, rendes működő tagja volt egyletünknek. De sokra elmondhatjuk Plátóval, hogy „nehéz dolog jónak megmaradni.“ Még ugyané társasági év 55-dik ülésén (május 4.) Tompa Mihály eleget tett a felszólításnak, amennyiben Garaynak „Kont“ balladájával csakugyan föllépett, s a jegyzőkönyv szerint: föllépése az egész társaságnak örömet és közkedvességet szerzett. Az 1845-dikév,junius 22-dikén örömünnep megtartásával fejeztetett be, annak közlésével azonban — nekünk, az utódoknak nagy sajnálatára — az akkori jegyző: Schneider Jakab a jegyzőkönyv lapjain mindörökre adós maradt. Kadlecsik Rikárd tanár.
