Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz

A Petőfi-Ezobor ügyében.

Hazatértemkor kellemesen lepett meg a hírlapokban először is ép azon ügyről olvashatnom, mely néhány év óta egyikét képezi törekvéseimnek, t. i. a Pető fi- szobor ügye. A mi magát a pesti takarékpénztár választmányának e becses lapokban is közölt azon határozatát illeti, mely szerint „a Petőfi emlékre begyült s nála beadott tőkék és kamatjaik, a szoborügyi társulat törvényes megalakulásáig a takarékpénztár külön utasítása nélkül senkinek ki nem adandók,“ mondom: ehatározatot illetőleg nincs sok észrevételem. Részemről, ki kamat nélkül 7111 ft 51 krt. gyűjtöttem és adtam be, annyival is inkább beléegyezem abba, mert már évekkel ezelőtt, midőn többszörösen külföldre kelle utaznom, csakis azon tudat nyugtatott meg, hogy a takarékpénztárnál minden eshetőség ellen legbiztosabb helyen van a pénz; s lassan bár, de azért mégis szépen kamatoz. Azonkívül pedig e tárgybani személyes után kérdezöskö- désemre a hazai pénzintézet igen tisztelt igazgatója szintén kijelenté, hogy a felhozott határozat főleg az én érdekemben történt, mint a ki — bár a szoborügyben mit8em mulasztva — három óv óta a téli idényeket többnyire külföldi müutazásokban töltöm ; és igy a saját nevemmel is ellátott s birtokomban lévő takarékpénztári könyvecske minden eshetőség ellen tökéletesen biztosítva van.

Ha tehát ez alkalommal felszólalok, teszem azt leginkább azért, hogy a t. adakozókat, mint az ideigl. szoborügyi bizottság elnöke, tájékozzam.

Mikor fog a szoborügyi bizottság végleg megalakulni? ez most bizonyára a kérdés, mely a dolgot legközelebbről érinti, s melyre felelve, kettőt kell mindenekelőtt szem előtt tartanunk; t. i. vájjon vane már elegendő pénzalap, s a felállításra ít t-e az alkalmas időpont? Hogy jelenleg, sajnos, még egyikre sem felelhetünk igenlő- leg, azt minden elfogulatlanul gondolkozó kénytelen beismerni.

1860-dik év végén általam lett az indítvány lapok utján mélyebbre hatólag megtéve; a gyűjtésekhez rögtön hozzáfogtam, s 1861 közepéig a legszebb