Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz

*y

j.

~-L

\

Hiadort állította szembe vele, a ki szerinte drága- gyöngyöket ir. Erre aztán Petőfi természetesen vállalkozott: hogy, ha Hiador is drágagyöngyöket ir, akkor ö a maga verseit kavicsoknak vagy cseresznyemagoknak fogja keresztelni.

A mi a Honderű esetlen insinuatióit illeti, azokat Petőfi egy körmönfont ódával fizette vissza, melyben a Honderűnek csak két utolsó betűjét hagyja meg, de aztán rábízza, hogy ezt ha tetszik saját jellemzésére megfordítva is használhassa. Az is benne van ebben a versben, hogy a Honderű olyan szemtelen , mint Kecskemétnek piacán a légy, — de annál is alávalóbb mert... stb. stb. Ezt a verset, összes müvei gyűjteményéből kihagyta — és jól cselekedte.

Kihagyta még, részint mütekintetekből, részint változott nézetek folytán, a következő költeményeket : „Színházban“ fi844.) ; „Irtóztató csalódás“ (1844.); „Batthyány és Károlyi grófnék“ (1844.J; „Védegyleti dal“ (1844.); „A magyar nemzet“ (1845); „Egy kritikushoz“ (1845.4: „Hazatértem“ (1847.) „Megvetésem- és utálatomnak“ stb. (1846.)

Az esküvő.

Az esküvő tehát szept. 8-án reggel jókor ment véghez az erdödi vár kápolnájában.

A mint a szertartásnak vége lett, a boldog pár rögtön kocsira ült s gr. Teleki Sándor — a Petőfivel szives ismeretségben álló kalandos életű föur — meghívása következtében — ennek Kövárvidékén fekvő költői jószágára utazott, mely a Lápos völgyében, Nagy-Bányán túl egy órára esik. Menetközben az uj házasokat az a baleset érte, hogy Bánya mellett, Misztótfaluban, kerekük eltört, minek folytán kénytelenek voltak visszafordulni és az éjszakát egy nagybányai fogadóban tölteni.

Költőn a háziúr távollétében maguk voltak a gazdák s egy hónapnál tovább — majd hat hétig maradtak. Petőfi az üres órákat versíráson kívül olvasással és lovaglással töltötte. — A jámbor táblabirák, kik az egybekelés rendkívüli körülményeit hallották, csak csóválták fejüket az excentricus házasságon s nem jövendöltek neki maradandóságot. Csalatkoztak: a fellengő lelkű fiatal hitvesek boldogsága — a sírig tartott... Október végén onnan Dézst és Szamosul>