Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz

letére egy magános ur nagyszerű lakomát rendezett. Aztán a környéken még többrendbeli kirándulásokat tett.Meglátogatta Somosköt és Salgót, — hol hasonló című költői beszélyének eszméje fugamzott. Abban Írja :

•

— — — Lelkemet homályos

Látkörbe vitte a komoly merengés,

Holott körülte kétes ködruhában Mogorva árnyak lengtek, a kihalt Sötét középkor véres napjai.

Losoncra megint visszakerülve, Rimaszombatnak ment, hol a város mellett folyó Rima vizében egy malom alatt megfürödvén, a kis folyóba szinte belefuladt, mert igen rósz úszó volt.

Azon egy hét alatt, melyet Losoncon töltött, már házasuló hire is terjedt a városon, a mitől úgy megijedt, hogy Balassa-Gyarmat felé száguldottában köpenyét is Losoncon felejtette, melyet megkeritvén, Vác felé nemsokára visszaérkezett Pestvárosába és ezt „Üdvözlet Pesthez“ cimü versével köszöntötte. Ez útját leírta a Frankenburg által szerkesztett Életképek azon évi folyamában.

Ez ut Petőfi számára már diadalut volt. Mindenütt a legmelegebb fogadtatásban részesült. Mint költő indult ki Pestről s mint a nemzet költője tért vissza a nemzet fővárosába.

Népszerűsége óriás lépésekkel növekedett.

Neve a két ország egyik szélétől a másikig hangzott.

Szülői ekkor már jó idő óta Dunavecsén laktak. Az öreg Petrovics nyugodt kedélyű, egyszerű, egészséges ember, gombos magyar ruhájában gyakran fölrándult fia látogatására, saját két szemével győződni meg, hogy gondosan nevelt kedves első-szülött fia, ki szive bánatára sokáig mint komédiás kóborolt az országban, végre valahára az ország fővárosában, derék újságíró ur oldala mellett szép fizetésben levő, tisztességes állású emberré lett. Ilyenkor gyakran kérdte Vahottól (ki már aztán per tu lett Petőfivel) hogy’ viseli magát Sándor, — mint van vele megelégedve? Ha aztán a principális dicsérni kezdte a fiú szorgalmát, jó erkölcsét és gyönyörű elmebeli tehetségét, mindig egy-egy köny lo-