Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz

Es azután ö sem nyugodott addig. —

Nem tudom, minő szeszélyből, Petőfi, Szeberé- rényihez Vieszkára küldött levelében e költeményéről emlékezve azt Írja: „Ez az első és utolsó vers, melyet tőlem lát a világ. Lemondok, barátom a ver- selésröl, le! ez a mai világban szegény embernek háládatlan egy mesterség, átkozott keveset hajt a konyhára; lemondok tehát és a prózához állok, barátom ! mitől valaha annyira irtóztam.“ stb.

Meddig ragaszkodott ebbeli kemény határozatához, arra nézve biztos adataink nincsenek; annyi bizonyos hogy ugyanezen levelében tesz említést a zsebkönyvröl, melyben a társulati tagok jobb müvei („érdemkönyvünk jobb müvei“ — úgymond) megjelenni fognak. így jiát a feltétel nem lehetett valami komoly, sem a határozat rendkívül állandó.

_ Kérdéses levelét igy Írja alá : igaz barátod:

(jelenleg) Petrovics Sándor tanuló, (hajdan) Rónai szinész,

(jövőben) Sió szinész és literator.

Miből láthatólag, nevének megváltoztatása folyvást fejében volt ugyan, mert családi nevét igen tótos hangzásúnak tartotta; de még ekkor Sió nevet szándékozott fölvenni; később jött rá a Petrovicsnak szószerinti magyarosítására. Előbb egy Szeberényi- nek ajándékozott könyvébe igy irta volt be magát : „Orömfi Vidor.“ — A Petőfi nevet az Athe- naeumban használta először.

1842. aug. 21-én megesvén a közvizsgálat, a szeptember- és.októberből álló két hónapi szünidőre Békésbe Orlai Petries Somáékhoz ment Sándor. Ez alkalommal, per Komárom, Pest, Orlai kíséretében Duna-Vecsén szüleit is meglátogatta és egy hetet töltött nálok. Az öregek nem tudtak hova lenni örömükben, hogy csavargó fiokat végre mégis diák bőrben láthatják.

De neki már ott „szörnyű sejtelme“ volt, hogy nagy változás fog rajta történni. Elöérzete nem csalt. Pápán a jobb tanulók közé tartozott ugyan, de ö nem volt az az ember, ki magának hasznos összeköttetéseket tudjon szerezni, tanítványokra szert tenni vagy a professorok kegyébe magát behízelegni. Közeledvén az uj iskolai év Orlaival együtt megindultak, j de Debrecenben a Csokonai sírjánál elváltak; Pet *