Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz
el. Annyi bizonyos, hogy mint versiró ez időben köztünk nem szerepelt s ez okból soha véleményét saját szerzeményeink fölött igénybe se vettük. Társasági verseny-szavalásainkon néhányszor résztvevén, túlságos színezése miatt, — mint pl. egyszer Berzsenyi «Fohász»-ának előadásakor,— majdnem nevetségessé tette magát, a nélkül azonban, hogy ezzel legkevesebbet törődött s legcsekélyebb zavarba jött volna. Különben biztosan, kellő nyomattak és önálló fölfogá- j sának kiváló jeleit adva szavalt mindaddig, mig j heve tulságokba nem vitte, a mi szenvedélyesebb kitöréseknél s erőltetett emelkedések közben, csengés nélküli orrhangiánál fogva, vézna termetével hősies állást elfoglaló komolysága mellett, — igen gyakran ellentétes hatást idézett elő. Azonban mind ez őt nem zavarta túlzásaiban s hatás-keresésében. Kritikánkra is az volt válasza, hogy mi ehhez nem értünk. Egyéb szabad idejét olvasással tölté el, s nemcsak magyar és latin, hanem jelesebb német irók munkáiban is böngészgetni láttam, melyek a német társaság részéről szintén rendelkezésére állottak. Sőt hogy szűkre mért nappali idejét az éjjelivel toldhassa meg, kapitánya engedelmével saját világítása mellett közös termükben takarodó után is olvashatott, mely szokatlan megkülönböztetést egyik vad pajtása megirigyelvén, ágyához lopózva elfujta gyertyáját. A váratlan boszantás annyira kihozta sodrából Sándort, hogy ágyfejénél függő szuronyát utána hajtá, s ezer szerencse, hogy az nem az esetlen- kedőbe, hanem az ágy deszkájába fúródott. Mind a mellett másnap reá nezve az az eset szigorú következésüvé vált, a mennyiben sok közbaka örömére a tintanyalót kurta vasra verték. Ezt is, mint egyéb sanyaruságát, zúgolódás nélkül tűrte s legfölebb katonadolognak tartotta. Mulatságainkon, házi összejöveteleinken, ha résztvett is, tevőleges szerepe nem volt. Mint emlitém, zöngzetes, érczes hang hiányában danolni nem tudott, játékasztalhoz nem ült, mértékletes ivó létére pedig a zajba nem elegyedett. Leginkább mulatott a jó adomákon s leg- főképen ha azok egyiknek-másiknak gyengéit érinték. Fölnevetése arczának arányait kellemetlenül zavará meg, minek okát abban találom, hogy bal szemfoga két mellékfog által növésekor helyéből kitolatván, igen előre állóvá s kaczagás közben nagyon is láthatóvá vált. Ha jól emlékszem, szobra leleplezésekor Jókai nagyszabású beszédében szintén érinté eme kellemetlen s vonásait megzavaró benyomást. Csontszerkezetének, illetve fogsorának eme szabályellenes eltérése, a mily ritka, annyira jellegző, s tán még nyomra vezető is lehet. Dr. Sass István.
