Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz

nem idealizáljuk személyét s tettei indító okainak keletkezését, sokkal elfogadhatóbb nyomokon járunk és személyéhez is könnyebben férhetünk, mint ellenkezőleg. így Selmeczről elmenekülésére következő szökését apja kísérő szemei elöl, ugyanarra vezetni vissza, nem pedig annak szigorától való félelemre, szintén erőltetett idealizálásnak tartom, valamint az, hogy ő dicsőség után szomjuzó létére oly súlyosnak s megvetendőnek érezze a szolgálatot, mint a hogy valóban erezé, annyira kedvetlen s nem valami fenegyerek katona legyen, oly örömmel fogadja váratlan szabadulását s határtalan kedvvel hagyja ott dicsőségének légvárait — aligha inkább nem vall a kényszerűségre, mint az ön- kénytes dicsőség hajháezatára.

Bizony-bizony nagyon szomorú nótája van az ő katonaéletének, s a milyen szomorún hangzik az, olyan voilt odasodortatásának indítója, ott eltöltött ideje,menten minden ideálizmustól.

Dr. Sass István.

Nézetünk szerint e válaszok a kérdést eléggé tisztába hozták. Összevetve az ezekben mondottakat az Orlay emlékezéseivel («Adatok Petőfi életéhez» : első közlemény, a «Budapesti Szemle» 37. számában, 187!t. január — február) alig lehet kétségünk az iránt, hogy a dolog, lényegileg legalább, úgy volt a mint azt dr. Sass előadta. Hogy ily dolgokban, melyek egyfelől nagyon rég történtek, másfelől a lélektani, sokszor rejtélyes indokokon kívül, még világosan nem is részletezett külső okokra s viszonyokra és körülményekre vezetendők vissza, a tapogatózó magyarázatokra s liozzávetésekre mindig elég tér nyílik : természetes. De hogy külső és belső valószínűség egyaránt a dr. Sass István felfogása mellett szól, az előttünk kétségtelennek látszik. Szerk.