Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz
Álmodva... A csillagok Lehullanak, Fejem körül Koszorúnak ! . . . Hah, láncz csörög, Hát volna még ? Hát a mi volt, Mind eltevék . . . Csörög ... de mos A kezeken . . . Földön csörög, Leverhetem. Ott voltam én A nagy csatán, A zászlót ón Lobogtatám. Hoztam haza Vérző sebet . . . Elmúlt a harcz, Beforrt a seb. Aludj', aludj’, Szép kedvesem. . Oh szabadság! Oh szerelem! (Pest.) Szép kedvesem Lágy kebele .... Szíved buját . . . Mind érezem . . . Kicsiny madár, Dalolj nekem .... Tündéri dal, Hű szerelem! . . . Ezüst. . . arany . . . Nem kell, nem kell, Oly bús vagyok: Vigyétek el! . . . Milly illat ez, Milly sok virág! Egy végtelen Kert a világ . . . Bús, puszta lesz Mingyárt az ég, Hullatja le Minden díszét, 1848. Ezernyolczszáznegyvennyolcz ! az égen Egy égi csillag, vérpiros sugára Eletszínt vet a betegségében Meghalványult szabadság arczára. Szent szabadság, újabb megváltója A másodszor sűlyedt embereknek, Drága élted miljom s miljom ója, Ne félj, téged nem feszítenek meg. Elbuvék a békeség galambja, Fészke mélyén turbékolni sem mer; Háborúnak ölyve csattogtatja Szárnyait a légben vad örömmel. Hah, ti gyávák, ti már is remegtek ? Ez csak kezdet, ez csak gyermekjáték .... Hátha mindazok beteljesednek, A miket ón álmaimban láték! Eljön, eljön az Ítélet napja, A nagy isten véritéletet tart, S míg jutalmát jó, rósz meg nem kapja, Már nyugonni sem fog addig a kard ?! (Pest.)
