Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz
Pest, jun. 24.1845. Szerelmes .. . azaz szeretttt édes barátnéim ! (ábc szerint: Amália, Johanna és Vilhelmina.*) E pillanatban értem Pestre, még sem körülményeim, sem eszem nincsenek rendben... ha ez megfog történni: hosszában-széltében elétek tálalom dolgaimat, gondolataimat és érzéseimet. Addig legyen jól dolgotok, gondoljatok gyakran reám és érzelmeitek ne változzanak irántam, valamint titeket változatlanul szeret ] barátotok Petőfi. Eg}' másik kedves meglepetést szerzett Petőfi nővéreimnek a «Pesti Divatlap»-pal, melyet 1845-től 1848-ig küldött nekik. 1845-ben jelent meg ezen lapnak mellékleteként Petőfinek Barabástól rajzolt arczképe, melynek hozzánk érkezett példányát még birom. Különféle Petöfi- arczképek közül élethüség tekintetében egy sem mérkőzhetik a Barabáséval. S ezzel tulajdonképen be is végezhetném közleményemet Petőfinek iglói tartózkodásáról. De ha már egyszer felidéztem emlékét, megemlíthetem még azt is, hogy a fenközlött sorokon kiviil Petőfinek még két kéziratát birom. Az egyik a «Végszó» eredetije, melyet Petőfi 1844-ben Debreczenben Albert bátyámmal történt össze- zörrenés alkalmával írt s bátyám távollétóben az ő íróasztalára tett. A költemény eg}- negyedívnek mindkét lapját tölti be, s csak két szóban tér el a nyomtatásban megjelent szövegtől. A másik pedig egy levél, melyet Petőfi 1844. ápril 15-én Pestről írt a bátyámnak Debre- czenbe. A levélnek hű másolata ez: Pest, apr. 15. 1844. Friczi barátom! Mit Írtam, mit nem írtam előbbi evetemben ? nem tudom — az igaz, még azt sem tudom, mit fogok most írni ? tárgyam ugyan elég volna, de nem tudom hol kezdjem. Tehát rajtad kezdem, azaz Kaján Ábel barátunkon — hisz ismered hogy ne ? most jött ki egy czikkje** az Életképekben, épen ma. Heggel Frankenburgnál vagyok, hát a mondja, hogy asszondja : ki is az a K. A. ? hát aszondom, hogy izé, Pakh Adalbert, jó barátom. — ügy hát, aszondja rá Frankenburg, csak önnek adom a honoráriumot, aszondja, s ön majd adja át neki, aszondja. — Jól van, j mondok, majd átadom, csak bízza rám, mondok. | De később jobban meggondolván a dolgot, 1 azt határzám, hogy én bizon nem adom oda Kaján Ábel barátunknak azt a négy pengő forintot, mert magamnak is roppantott nagy szükségem van rá. Különben sem teszem föl Kaján barátunkban azt a szemtelenséget, hogy * Topscher Amália, Pákli Johanna, •l’ákh Vilma. ** Egy este a debreczeni színházban.
