Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz

A PETŐFI-TÁRSASÁG NAGYGYŰLÉSÉ,

Nagyszámú díszes közönség jelenlétében tartotta meg január 6-án délelőtt a Petőfi-társaság 22-ik nagygyűlését. A magyar tud. Akadémia díszterme zsúfolásig megtelt hallgatósággal, kik között főleg a hölgy közönség volt nagyszámban képviselve. A díszülés fénypontját Jókai Mór felolvasása képezte, melyben elégikus hangulattal emlékezett meg a márcziusi ifjak lángoló hazaszeretetéről, küzdelmeiről, kik közűi már csak ő maradt életben, mint egy élő emlékoszlop, hogy a múltakról regéljen a későbbi nemzedéknek.

Az ülésen Jókai Mór elnökölt. A megnyitó beszédet Bartók Lajos alelnök mondotta. Lendületes szavakban emlékezett meg a márcziusi napok közelgő ötvenedik évfordulójáról s Petőfiről, ki új lapot nyitott az irodalomtörténelemben. Majd párhuzamot vont a negyvenes évek s a mai kor irodalmi irányzatai között, s aggódva kérdi, hogy vájjon az idegenszerűséget hajliászva, előre megyünk-e a nemzetiesség fáklyája nélkül? Beszédét Jókai dicsőítésével végezte be. Eltűntek a nagy kor megalkotói, — mondá — Petőfi és társai eltűntek ; csak egyetlen név, az utolsó fényes sugár maradt a földön, köztünk feledve ama csillagból, emlékezetűi a dicső múltra, reménysugárul a nagy jövőre : Jókai Mór. — A zajos éljenzés lecsillapulta után Szana Tamás_ titkár terjesztette elő jelentését a Petőfi-társaság lefolyt évi működéséről.

Jókai Mór lépett ezután a felolvasó-asztalhoz, hogy felolvassa a márcziusi fiatalságról írt visszaemlékezését. Érdekes felolvasásából kivonatosan a következőket említjük meg.

ütvén év múlt el azóta. A Kik abban az évben születtek, alig egy-kettő él még közűlök. A kinek a régiek közül van még valami elmondani valója, siessen vele, mert nem tudhatja, meddig süti még az arczát a napsugár. Neki is van még elmondani valója. Röviden vázolja ezután a 40-es évek ország- gyűlésének szervezetét. Csak a nemesség és a polgárság vehetett részt abban; a földmíves, munkaviselő népnek, a jobbágyságnak semmi szava sem volt. Magyarország volt az európai országok között a leghátramaradottabb. Ekkor támadt egy lelkes kis csoport, mely új eszmékkel lépett föl. Vezérei Eötvös József báró, Csengery, Szalay, stb. voltak. Jókai akkortájban találkozott először Eötvös Józseffel, a ki kijelentette neki, hogy az ő programmjuk négy szóból áll: felelős kormány, népképviseleti parlament. Négy szó ez csak, de hogy létesüljön, romba kell dőlnie a régi alkotmánynak. De hogyan ? A