Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz

Petőfi 1848 őszén elhagyta a fővárost, kato- ! nának állt, Várady pedig állami hivatalt vállalt. Biztos lett a postán, mint ilyen császári prokla- mácziókat égetett el, a miért fogságot is szenvedett a forradalom után. Később ügyész lett Yukovics minisztersége alatt.

1849 május közepén, Buda ostroma alatt találkozott a két barát újólag. Julius elején, az orosz betöréskorPetőfi családjával Mezőberénybe ment, elvált Yáradytól és soha többé nem látták egymást.

Petőfinek alig volt barátja, ki őt jobban ismerte, mint Várady Antal. Adatai a nagy költőről ez okból fölötte érdekesek és meg- becsülhetetlenek. Nem volt a stil mestere, de ritka tárgyilagossággal irt, sokszor éllel, de mindig személyes hiúság nélkül. Petőfire vonatkozó közleményei a «Magyar Politiká»-ban, «Reform» ban s «Hon»-ban jelentek meg. Nem annyira kerek egészet alkotnak, mint inkább csak helyreigazító adatok gyűjteményei. De igy is a Petőfi-irodalomban minden gazdagsága mellett kevés hasonlót találhatni, a mi az adatok belső értékét illeti.

Yárady különben szeretett irogatni, különösen régibb időben. A «Márczius Tizenötödiké »-ben, a «Reform»-ban, — Jókai élczlapjaiban és Pálfi «Esti lap»-jában gyakrabban lehetett nevével találkozni.

1858-ban meghalt első neje. Hat év múlva I második házasságra lépett, nőül vevén Csaplitzky | Fánni úrnőt, kivel mindvégig boldog házas életet élt. Első nejétől több gyermeke született, köztük dr. Várady Béla, ismert budapesti ügyvéd és Bálint, állami lelkész Illaván.

1866-ban abbanhagytaazügyvédséget. Kiment komárommegyei birtokára, melyet a bátorkeszi pap, a hires pomolog, Kovács József az első ott ünnepelt Antal-nap alkalmával Rózsa-pusztának keresztelt el, finom czélzással az úri lakot környező kert rózsáira s a háziúr három kedves szép leányára.

Megyei ügyekben nem igen vett reszt. A 70-es években a kataszternél vállalt hivatalának és a gazdaságnak élt.