Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz

tározá Petőfi verseinek kiadását, ő volt a jegyzője s nagy részben az ő érdeme, bogy Vörösmarty indítványa hajótörést nem szenvedett némely irók ellenkezése miatt. A választmány ülését előzőleg megkérte ismerőseit, a kör befolyásos tagjait: Stuller Ferenczet, Deák Józsefet, Kossalkót, kinek nemesszivüsége Haynau rémuralma idején annyi hazafit mentett meg, — Vörösmartyt és Bajzát is a maga részéről, s igy a többség az indítvány mellett volt. A versek kiadása ügyében kiküldött alválasztmány- nak Várady volt jegyzője. A hazai olvas -egyletekhez, kaszinókhoz intézett felszólításnak Vörösmarty aláírásával ellátott kéziratát fia, dr. Várady Béla féltékenyen őrzi ma is egyéb érdekes Petőfi-ereklyékkel együtt.

Várady 1845-ben maga is önálló lett. Ügyvédi irodát nyitott. Keresett és tekintélyes ügyvéd volt. Kiváló családok, mint a Telekiek, a Lónyayak tisztelték meg bizalmukkal.

Petőfi, kivéve azon rövid időt, midőn Vahot Imrénél lakott, kinek segédje volt a «Pesti Divatlap» mellett, továbbá időnkénti faluzásait és utazgatásait, mindig barátjánál volt szálláson, a zöldfa-utczában, később a hatvani-utczában a Gebhardt-féle ház mellett, szemben a kaszinóval. Itt irta költeményeit — mint Jókai is fölemlíti — egy tallért vagy lapdát dobálgatva föl, a mint fel s alá járt a szobában.

1846 elején meghívták harmadik társnak Tompát is, ki a Rókus-kórházban feküdt volt betegen. Várady Tóni poétáinak nevezték magukat s igen kedélyesen folytak napjaik. Petőfi Tompával néha-néha kötődött, átalában szerette barátait valami ártatlan tréfával boszan- tani, de az mindig úgy történt, hogy rossz néven nem vehették tőle. Váradyval nem zördül- tek össze sohasem; ismerte Petőfi gyengéit és finom tapintattal mindig ki tudta kerülni az összetűzést szenvedélyes és lobbanékony természetű barátjával.

Tompát aztán 1846 tavaszán megválasztották bejei papnak s csakhamar ott hagyta a fővárost. Helyét Jókai foglalta el, ki akkortájt jött Pestre. Sokszor látogatott el Váradyhoz s Petőfihez,