Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz

PETŐFI SÁNDOR ÉLETRAJZA.

Ki ad hangot nekem — ki szavakat,

Mik ily magasztos tárgyhoz üljenek ?

Ki énekemnek szárnyat mely ragad ■—

S utolérhesse nagy feltétemet ? ! .. .

Szokottnál sokkal forróbb indulat Kell hogy hevítse most hév keblemet,

Mert ez a könyv urunknak lesz szentelve — Eredete, háza megénekelve.

Ariosto, Orlando furioso. III. ének, I. versszak.

Petőfi Sándor született az 1823-ik év január hó 1-re viradó éjjel, Kis-Körösön, Pestvármegyében.

Szüleinek ötévi házaséletök folytán ez volt a legkedvesebb ujesztendö, mely forró óhajtásukat betöltve, végre fiúgyermekkel ajándékozta meg őket. Hogy hires ember lesz, azt — mint maga írja valahol — a csizió jóelöre megjövendölte.

Apját Petrovics Istvánnak, anyját Hrusz Máriának nevezték; a Petőfi már csak felvett neve volt, mint Cicerónak, Voltairenak vagy Bőmének a magáé.

Nagy költőnknek mind atyja mind anyja aszódi születésű volt, mit egyebek közt nyilván tanúsít a szabadszállási helvét hitvallású egyház esketési anyakönyve, mely szóról-szóra így szól : „1818, július hó 16-án, Petrovics István, Aszódról való, de most Szabadszálláson lakó szék-árendásnak, ki Aszódon lakó Hrusz János hajadon leányát Máriát jegyzetté el, a háromszori hirdetésről bizonyságlevelet adtam.“

Petrovics és neje az evangelicus vallást követték ; fiokat is ezen vallásban nevelték s hogy házasságuk mindazáltal az ev. református egyház szertartásai szerint ment végbe, onnan magyarázható, mert akkori lakhelyükön Szabadszálláson evangelicus egyház nem létezett.

Sándor fia születését az öreg Petrovics sajátke- züleg irta be a nagy-bibliába.

A születés helye fölött irodalmunkban egy ideig kétség uralkodott; egy rész Szabadszállást, a más Félegyházát tartotta; mert a költő gyermekéveit és ifjúságának kezdetét a Kunságban töltvén, jobban szerette ide tartozni s 1848-ban „Cserebogár... “ című „Félegyházáról“ datált szép versének elején fennhangon énekli : „Itt születtem én ezen a tájon, Az alföldi szép nagy rónaságon. Ez a város születésem helye“ stb.

Nem csuda hogy ily categoricus kifejezés élet-