Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 5-ös doboz

I.

Pest, május 27. 1848.

Bocsásson meg a haza, hogy most, midőn minden pillanata oly drága, oly fontos, magamra vonom figyelmét, úgyszólván nyakára tolom magamat. Igen rövid leszek, szokásom szerint, s ha nevemhez egy eszme nem volna kötve, vagyis ha nevem egy eszméhez nem volna kötve, a közönségtől ezen egy-két perczet nem merném elrabolni.

Tény, hogy még a márcziusi napokban is a magyar nemzet egyik kedvencze voltam.... néhány hét, s ime egyike vagyok a leggyülöl- tebb embereknek. Minden elmenő hazafiul kötelességének tartja egy-egy követ hajítani rám. Több ujságlap nem átalta magát pellengérre tenni, hogy nevem rászögeztessék.

Nem szükség a világtörténetet átmagolnunk, hogy megtanuljuk, mi a népszerűség? csapjuk föl akárhol e nagy könyvet, s egy lapjából is megtanulhatjuk. A népszerűség a tarpeji szikla, melynek tetejére nem azért viszik föl az embert, hogy ott a magasban uralkodjék, hanem hogy lehajitsák. A népnek mulatság kell.

Tudtam én ezt, mielőtt ama szikla tetejére ért velem az ujjongató sokaság, nem részegített meg a rám dobált koszorúk illata; ébren és teljes lélekjelenléttel vártam a letaszítás pillanatát, és ennek köszönhetem, hogy nem a fejemre, hanem talpra estem.

Talpra estem, és semmi bajom sincs. Itt állok most alant a mélységben, alant és koszo- rútlanul, de állok!

Egyet sajnálok, megvallom. Ha már kedvetek jött engemet lelökni, miért nem löktetek oroszlánok barlangjába? hadd szaggattak volna szét e vad, de nemes állatok!... Miért löktetek ide, hol a csúszó-mászó férgek hemzsegnek? melyeknek csípése nem halálos, de több mint halálos: undorító. Istenemre, ha már bűnös vagyok, inkább érdemeltem a vérpadot, mint azt, hogy haszontalan rongyos - lelkű ficzkók hizlalják rajtam piszkos nyelvöket, miket eddig csak arra használtak, hogy az uralkodott önkény kegyelmes saru-talpát nyalogassák, mint farkcsóváló alázatos ebek.

De bűnös vagyok-e vagy sem? mit vétettem ? Egy verset írtam, melynek tartalma az, hogy nincsen többé szeretett király, és egy népgyülésen kimondtam, hogy a minisztériumban nincs bizalmam.