Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 5-ös doboz

A PETŐFI-TÁRSASÁG KÖZGYŰLÉSE.

E hó 6-án, mint a Petőfi születésnapjához eső legközelebbi ünnepen, tartotta évi közgyűlését a Petőfi-társaság, az akadémia dísztermében, mely egészen megtelt fiatalsággal és hallgatókkal. A gyűlés sorozata választékos volt, s nem fárasztotta ki a figyelmet. Az elnöki asztalnál Jókai, Komócsy József, Szana Tamás titkár és Váradi Antal másodtitkár foglaltak helyet.

Komócsy József rövid beszéddel nyitotta meg a gyűlést, Petőfit magasztalva, kinek emlékét képviseli a társaság, s kinek költeményeiből vett idézetekkel is élénkítette e beszédet. — A titkári jelentést Váradi Antal olvasta föl, s ez kiemeli, hogy a társulat úgy szépirodalmi mint aesthetikai munkálatok közlése és Petőfi életére vonatkozó adatok gyűjtése által igyekezett megfelelni czéljának. Cassone József, a társulat tiszteleti tagja, Petőfi Sándor «Cziprus- lombjai»-t adta ki olasz fordításban, a társulat intézkedett, hogy Petőfi Sándor szüleinek hamvai a józsefvárosi temetőből a kerepesi temetőbe tétessenek át. A «Koszorú»-n kívül ez évben kiadta a társaság Bartók Lajos költeményeit s K. Papp Miklós összegyűjtött rajzait. A társaság czége alatt jelentek meg Kiss József összes költeményei s közelebb ugyancsak kiadásában Mikszáth Kálmán s Bulla János művei jelennek meg. A társulat Petőfinek a fővárosban emelendő emlékszobra leleplezése alkalmára alkalmi ódára pályadijat tűz ki. A jelentés sajnálattal említi, hogy ez évben uj alapitó tagról nem emlékezhetik meg s felhívja a közönség figyelmét, hogy azt a lendü'etet, melyet az eredeti magyar szépirodalom a Petőfi-társaság működése által nyert, anyagilag is gyámolitsa.

B. Kaas Ivor tartotta az első felolvasást, a mille- nariumról, a lionalapitás ezeréves megünnepléséről. Legelőször a magyarok bejövetelének idejével foglalkozott, mely akár 884-re, 889-re, vagy 894-re esik, de itt az ideje, hogy méltó megülésére gondoljunk. A terv Széchenyi «Walhalla#-ja óta különböző, ő legczélszeriibbnek tartaná, mivel a nemzetiség eszméje a magyar királyság fennállásában tükröződik leginkább vissza s az eszmét nálunk Szent István képviseli, ha ez alkalommal Sz. István király lovas szobrát állitanók fel, melynek létesítése végett ő a mozgalmat a P. Naplóban meg is indította. A szobor a Szent György térre jönne, hogy emlékeztesse királyainkat arra, hogy magyarok és Árpád trónjának örökösei. Ezenkívül a honfoglalás nevezetesebb pontjai (Munkács, Szerencs, Pusztaszer, Pannonhalma stb.) emlékoszloppal jelöltetnének meg, a melyeket az állam ingyen öntetne gyárában és