Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 5-ös doboz

lángragyujtója, kit az önkénytes szabadcsapat zászlaja alá odasiető tömeg alig bogy megpillantott, frenetikus éljen-rivalgásban tört ki, a levegőbe kapta, vállaira emelte, s egyhangúlag kiáltá: «Halljuk a nagy népköltőt, Petőfit.»

És a szüleit annyiszor megéneklett s oly gyöngéden szerető, hálás jó fiú első pillanata tisztes ősz atyján akadt meg, ki a nemzeti lobogót, e jeles önkéntes csapat zászlaját görcsösen szoritá keblére, arczárói mennyei öröm sugárzott, mely az őt ért megtiszteltetés s ünnepelt fia n-ánti bálványozás érzetét tükrözte vissza, s talán ez volt az öreg Petőfi életének legboldogabb s legmagasztosabb percze.

Midőn már az éljen-rivalgás vihara lecsön- desedett, megszólalt Petőfi, rövid szónoklatában honszeretetre, kitartásra s hősiességre buzdítván az ujonan alakult önkénytes szabad-csapatot; végtére pedig újólag ajánlotta édesatyját zászlótartónak, biztosítván vitéz bajtársait arról, hogy atyjáért a kezességet magára vállalja s ünnepélyesen Ígéri, hogy az öregtől élve ugyan nem, csakis halva fogja elvenni az ellenség a reá bízott szent jelvényt, a csapat zászlaját.

A lelkes, harczvágytól égő s csupa művelt, tűzteli ifjú életből álló önkénytes csapat nehány j nap múlva Jellasics hadai ellen megindult. A j csapat ágyuütegeihez a nemzeti színház csaknem | minden lelkes és harczképes tagja be volt osztva,

! különösen a kardalnokok tüntették ki magukat hazafias készségük, ügyességük és bátorságuk \ által. De voltak is a nemzeti színház kardalnokai között valóban jeles egyének ez időben, úgymint a jó kedélyben kifogyhatlan Török Miklós,

| Török Pista, Petrik a halász, Balázsi Józsi, Hu- ! bénái Jancsi, Nóder Pista, Vadász Jóska, a kis l Korcsek, Vas Andris, Udvarhelyi Sándor, a hóri- i horgas Gózon, stb.; hát még a klasszikus élczü I Béti Miska, a vig koma.

Midőn a magyar sereg táborba szállt, alig hogy az étkezés megtörtént, a pesti önkénytes szabad-csapat tüzéréi, a nemzeti színház kardalnokai rákezdték a «Hunyadi László», «Norma», «Borgia», «Bűvös vadász», «Ernani», stb. dalműből jól betanult darabokat, úgy hogy mindenki szem és fül lett, szép énekük a legszi- lajabb puszták fiát is meghatotta. Csakhamar népszerű és ünnepelt emberek lettek e kedélyes, dalos tüzérek, minden zászlóalj és csapat a pesti önkénytesek közelébe vágyódott, hogy szépen összhangzó, zengzetes énekükben gyönyörködjék.