Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 4-es doboz
Ne csodálkozzék senki azon, hogy e tárgyat újra szőnyegre hozzuk. Nemzetünk egyik legnagyobb költője megérdemli, hogy ha már halála helyét nem tudja is senki, legalább születése helyére rá tudjon mutatni minden magyar. Azt hittük már, hogy ez utóbbira nézve azon adatok után, mellyeket e tárgyban a V. U. f. évi I-ső számában közlöttünk, nem lesz többé bővebb felvilágosításra szükség. De a Pesti Napló egyik közelebbi számában tisztelt barátunk, Gyulai Pál, azon nemes buzgalommal, melylyel irodalmunk ügyei iránt viseltetik, birálat alá veszi lapunk emlitett közlését. Gyulai nem kétel- kedhetik ugyan a kis-kőrösi evang. lelkész, Sárkány János ur által közlött anyakönyvi adatok hitelességén, de azokból csupán annyit olvas ki, hogy +823. jan. 1-én Petőfit csakugyan a kis-kőrösi egyházban keresztelték, miből szerinte még nem következik, hogy ott s akkor született volna is. Sőt, részint elhunyt költőnk müveinek némelly helyeiből, részint több barátja állításaiból azt akarja következtetni, hogy Petőfi csakugyan a Kunságban, még pedig Félegyházán született, melly kath. községből ott lakó szülői a kis-kőrösi evang. egyházba voltak kénytelenek átvinni keresztelésre a gyermeket. Gyulai reményiette, hogy e gyanitásait alaposaknak fogja nem sokára bebizonyíthatni. Megvalljuk hogy bár mennyire méltányoltuk is t. barátunk igazságkereső buzgalmát s bár átláttuk, hogy azon következtetéseknek, mellyet ő az emlitett anyakönyvi adatokból vont, első pillanatra lehet némi alapja; mind azáltal előre is, kevés sikert vártunk e tárgyban teendő lépéseiről, ha egyéb védokai nincsenek, mint mellyeket czikkében közölt. Mert p. o. hogy Petőfi egy Félegyházán irt költeményben ezt mondja . „Itt születtem; itt ezen a tájon,“ e költői szabadsággal irt sorból épen úgy lehet kiolvasni Félegyházát, mint Kis-Kőröst, inelly valóban ott azon a tájon fekszik. Az pedig, hogy elhunyt költőnk egy és más barátja most, annyi idő lefolyása után, homályosan mire emlékezik, úgy hiszszük még kevesebbet fog nyomni a latban. Nem is feszegetjük tovább e tárgyat, mert nincs rá többé szükség. Most ismét egy lépéssel tovább vagyunk s újabb bizonyitékokkal szolgálhatunk mindazoknak, kiket a lapunkban közlött adatok netalán még ki nem elégitének. E napokban vettük Szabadszállásról a következő hiteles tudósítást : „Petőfi Sándor még mindig töredékes életrajzaiban több helyen olvastam, hogy ő a Kis-Kunságban, Szabadszálláson, született. Fölhánytam érette a születtek anyakönyvét, de Sándorunk születésére sehol sem akadtam. Tudakozódtam utána, s végre szüléire s az ő gyermekkorára vonatkozó némelly adatokat, jegyzőkönyv és elbeszélések után összeállítva, épen a Vasárnapi Újság szerkesztőségéhez akartam beküldeni, a mikor a folyó évi első szám — a mit már én tudtam és közleni szándékoztam — Petőfi Sándor születése helyét és idejét az érdeklett közönség tudomására juttatja. É3 így tudja a közönség, a mit bizonyosan tudni óhajtott; mind a mellett azt hiszem, nem lesz fölösleges szüleiről is szólni, annyival inkább, mert ha szüleiről szólok, ugyan akkor az ő gyermekkoráról is szólanom kell, mivel gyermekkorában az ő sorsa, szüleiétől elválhatlan volt. Petőfi atyja mészáros volt, s róla ez áll a szabadszállási helv. hitv. egyház Házasodtak Anyakönyvében : „1818., julius hó 16., Petrovics István, Aszódról való, de most Szabadszálláson lakó szék-árendásnak, ki Aszódon lakó Hrúsz János, h. 1. Máriát jegyzetté el, a 3-szori hirdetésről bizonyság- levelet adtam.“ 1821., novemberben, a mikor a bérlés ideje változik, Petőfi szülői Kis-Kőrösre költöztek, s egy bérlési szak alatt 1824. novemberig ott laktak. Ott született Sándor. 1824—30-ig a félegyházai széket bírták, a mikor Szabadszállásra visszakerültek, s 1839-ig innen nem is távoztak el. — Petőfi Sándor születéshelyc s gyermekkora.
