Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 4-es doboz

amelyben Petőfi öregei porladnak, s a reá ja boruló fűzfa, a kopottas márványkő, s a hozzá abroncsolt deszkatábla rossz helyütt áll és nem szép. Csakis poétikus, talán még attól is, hogy a sirdombot kinőtte a fü és a gyom. A temetőt rendezni kell, disztemetővé alakítják, s az ilyen temetőben a síroknak parádésan szépeknek kell lenniük. Petőfi Zoltán sírja a maga fehér márványkövével rideg, s ilyen Szendrey Júliáé. A sírkőnek egyetlen betűje sem emlékezik meg róla, hogy a sírban porladó Petőfi Sándor felesége volt. Arról sem, hogy férje ^halála után eldobta az özvegyi fátyolt. Petőfi eljött e fátyolért s siri világból, hogy letörölje vele könyeit azért, aki könnyedén elfeledő hivét, s bekötözze szivének sebeit, amelylvel még ottan is, még akkor is örökre szereti. Még ottan is, balottaiban is, örökre. Szendrey Julia az örökkévaló Petőfi örök szerelme. Hamvai Petőfi Sándor családi sírboltjába kívánkoznak. Ha a Petőfi-sirokat nem lehet megbolygattatlanul hagyni, valamennyit egyesíteni kell: ebben igaza van a Petőfi-Társaságna'k. Az ország, a magyar ál-* lám, az ő kegyelete« halotti-kultuszát terjesz- sze ki erre az egyesitett sírra, amelyben minden, ami Petőfi Sándor vérének maradványa együtt pihen.

Az ország kegyeletét a közönség a maga kegyeletével is megtoldhatná. Azt a mozgalmat, amelyet a Petőfi-ház dolgában indítottak, ki keilene terjeszteni azoknak a házaknak emléktáblával megjelölésére, amelyekben Petőfi Sándor lakott, s amelyekben mii-